mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/1033/html/semmivel-nem-lett-gy.html

?Semmivel nem lett gyorsabb a vasút


Igaz a legenda, hogy a nagyszüleink is

rgivast
pont annyi idő alatt, vagy még gyorsabban tették meg vonaton a távolságokat
Magyarországon, mint mi? És mindezt még olcsóbban is? Kilenc város, kilencven
év, tíz szúrópróbaszerűen felcsapott menetrend. Mutatjuk, mi derült ki.

Ötven éve gyorsabban lehetett vonattal Budapestől Miskolcra jutni, mint ma. Ezt a felfedezést tettük, amikor Orbán Viktor 50. születésnapja miatt elővettük az 1963. május 31-i lapokat, és találtunk egy vasútfejlesztésekről szóló cikket. Miután a teljes vonalat villamosították, az akkori új vasúti menetrendbe az került, hogy a Budapest-Miskolc utat az expresszeknek 1 óra 57 perc alatt kell megtenniük. Ma ezen a vonalon 1 óra 59 perc a leggyorsabb menetidő, amit ígér a MÁV.

Kíváncsiak voltunk, általánosan ennyire rossz-e a helyzet, vagy ennél azért jobban fejlődött a magyar vasút.
Kiválasztottunk kilenc várost, ahova átszállás nélkül lehet vonatozni, aztán elmentünk a Közlekedési Múzeum könyvtárába régi menetrendeket bogarászni. Az első világháború utáni időszaktól, 1923-tól kezdve minden 10. év menetrendjét megnéztük, és kikerestük az adott vonal legrövidebb menetidejét, vagyis azt, hogy minimum mennyi időbe telt eljutni a kilenc városba Budapestől.

Íme az eredmények, percekben.Hasonló eredményre jutott egyébként Édes Balázs is, akinek 2006-ban jelent meg a Közlekedéstudományi Szemlében a tanulmánya, "A személyszállítási szolgáltatási színvonal változása a magyar vasúti közlekedésben a századfordulótól napjainkig" címmel. Ő 1904-től kezdve vizsgálta tízévenként 16 vasútvonal menetrendjét, nálunk sokkal alaposabban.
Arra jutott, hogy nem állják meg a helyüket teljesen azok az anekdoták, amelyek szerint száz éve sem volt sokkal hosszabb a menetidő. Viszont valami alapjuk azért mégiscsak van. Például a Budapest-Cegléd vonalon 100 év alatt csak 25 százalékkal csökkent az átlagos személyvonati menetido. 

Egyébként akinek drága az ideje, annak nemcsak a menetidő a fontos, hanem a járatsűrűség és az átszállási lehetőségek is. Édes tanulmánya ezeket is figyelembe vette, amikor vasúti színvonali indexet számolt, és kimutatta, hogy a 20. században mintegy duplájára emelkedett a szolgáltatás minősége.

A régi menetrendkönyvekben megtaláltuk a régi menetdíjárakat is. A szocializmusban voltak olyan évtizedek, amikor egy fillérrel sem drágult a vasút. 1973-ban éppúgy 43,40 forintba került másodosztályon száz kilométert vonatozni gyorsvonati pótdíjjal, mint 1953-ban. A különbség csak annyi, hogy a menetrendkönyvből 1953-ban hiányzott az első- és másodosztály kifejezés, és ehelyett fapados vagy párnás helyeket emlegettek. A következő, 1963-as könyvbe már visszakúsztak a vasúti osztályok.

Nehéz megmondani, hogy ez a pénz akkoriban mennyit is ért, bármihez is próbálunk viszonyítani, vannak buktatók. Annyit viszont például tudunk mondani, hogy 1953-ban a bruttó átlagkeresetből 21,1973-ban pedig már 60 ilyen vonatjegy jött volna ki. Most, 2013-ban 97 IC-helyjegyes, száz kilométere szóló teljes árú vonatjegy vásárolható a 225 605 forintos bruttó átlagkeresetből.

Hogy a 20. század első felének jegyárai mennyire voltak magasak vagy alacsonyak, az még nehezebb kérdés a különféle pénznemek, az időnként óriási infláció, a történelmi-gazdasági környezet változásai és az egységes szempontok szerint összeállított statisztikai adatsorok hiánya miatt. Érdekességképpen itt van néhány adat:

        
1923-ban 1290 koronába került gyorsvonaton, másodosztályon száz kilométert megtenni. Ebben az évben Szegeden 325 forintért adtak egy kiló krumplit. Egy liter közönséges újbor 2250 korona volt.

        
1933-ban 10.60 pengő volt a vonatjegy a szokásos paraméterek szerint. Ekkoriban egy másodrendű, gyári női ruha 60 pengőbe került. Az aprított tűzifa métermázsája 4.50 pengő volt.

        
1943-ban 16.30 aranypengő volt a jegy ára. Ekkoriben egy pengőből két kiló kenyér jött ki. Egy gyerekcipő 27 pengő volt.

Index

HÍRARCHÍVUM