mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/1901/html/draga-kesik-nem-jar-.html

Drága, késik, nem jár, ha mégis, lassú - Így is imád vonatozni a magyar

Írta: ,

A magyarországi vonatok rengeteget késnek, az utasok nem elégedettek a szolgáltatás színvonalával, a jegyárak rugalmatlanok és relatíve drágák - valamiért mégis a magyar az egyik legtöbbet vonatozó nemzet Európában. A magyar vasút helyzetét tíz grafikonon és megállapításon keresztül mutatjuk be, a 28 európai ország (a vasút nélküli Ciprust és Máltát leszámítva az összes EU tagállam, valamint Svájc és Norvégia) vasúthálózatát figyelő Rail Market Monitoring Scheme (RMMS) adatai alapján.

draga-kesik-nem-jar-

1. A magyar vonatok késnek a legtöbbet 

Hatásvadász kijelentés,. de részben igaz. Az Európa-szerte legfrissebb elérhető adatok (2014, illetve néhány ország esetében 2012/2013) szerint a Magyarországon közlekedő elővárosi és regionális vonatok késnek a legtöbbet. A 100 kilométernél kisebb távolságot megtevő vonatok mindössze 78%-a érkezett meg végállomására 5 percnél kisebb késéssel (vagy késés nélkül), ami a legalacsonyabb érték a vizsgált országok között. A legjobban egyébként a balti országok teljesítettek és Dánia csak azért csúszott le a dobogóról, mert az európai uniós átlagnál szigorúbban (3 perc felett) definiálja a késés fogalmát.

2. A távolsági vonatok relatíve nem késnek sokat 

Ha a távolsági (300 kilométer alatti távot megtevő) vonatok pontosságát nézzük, Magyarország már a középmezőnybe kerül - tizenötödik a 26-os listán. A 87%-os pontosságot kissé árnyalja, hogy a mögöttünk végzett 11 országból 4 az európai átlagnál szigorúbban számolja a késéseket - 15 perc helyett csak 5 perces csúszást engedélyez a statisztikák készítése során. 

3. A magyar városokban találjuk a legtöbb el sem induló vonatot 

Még egy elővárosi és régiós statisztika, ami alapján Magyarország az utolsó helyre kerül Európában: nálunk a legmagasabb (11,5%) a törölt indulások aránya. Ebben a mezőnyben egyedül Litvánia lehet a versenytársunk, a legtöbb országban azonban a járatok 2%-át sem törlik. Az adatok a 2014-es állapotokat tükrözik és a korábbi évek erős fluktuációt mutatnak, de sajnos nem a jó irányba: 2012-ben és 2013-ban is még több (14-16%) indulást töröltek Magyarországon.

4. A magyarok fele sem elégedett a vasút színvonalával

 A fenti számokat látva nem okozhat nagy meglepetést, hogy a magyar vasút az elégedettségi rangsorban sem szerepel az élvonalban. A vasúti utazásról általában az utasok 50%-a, míg az állomások állapotáról az utasok 40%-a van pozitív véleménnyel, ami európai szinte gyenge eredménynek tekinthető. A legelégedettebbnek a finnek, a legkevésbé elégedettnek pedig az észtek számítanak. Általános tendencia, hogy a skála elégedettebb végén inkább nyugati, míg az elégedetlenebb végén inkább keleti országokat találunk.

5. Relatíve drága vonattal átugrani a szomszéd nagyvárosba 

A 100 kilométernél kisebb távolságra vonatkozó jegyárak összehasonlítása alapján Magyarország nem tartozik Európa legolcsóbb helyei közé a vonatozók számára. Vásárlóerő-paritással kiigazítva Magyarországon 10 centet kell fizetni egy 1 kilométernyi vasúti utazásért. Ez mintegy fele a Nyugat-Európában jellemző tarifáknak, de szinte az összes régiós országnál, valamint több dél-európai országnál és még Luxemburgnál is drágább a magyar vonatozás.

6. Nagyobb távolságon vonatozni pedig pláne nem olcsó

 Az árviszonyokról valósabb képet adnak a távolsági tarifák, mivel számos helyen külön díjszabás vonatkozik az agglomerációs járatokra. Itt Magyarország a tizenharmadik helyet foglalja el a 26 ország között, a 14 centes (vásárlóerő-paritással kiigazított) kilométerenkénti viteldíj pedig alig marad el Svédország vagy éppen Belgium áraitól. A magyarországi vasúti utazókat ráadásul a relatíve magas árak mellett az árazás szinte teljes rugalmatlansága is sújtja, a legtöbb európai országgal ellentétben ugyanis Magyarországon nincs lehetőség arra, hogy az utazás időpontjánál korábban megtörténő foglalás esetén számottevő kedvezményre tegyünk szert.

7. Nem túl gyorsak a magyar vonatok

 Bár a magyar vonatok sebesség alapján messze nem tartoznak Európa élvonalába, több régiós vetélytársat is maguk mögé tudnak utasítani. A vonalhossz és menetidő elosztásával számolt adatok alapján Magyarországon mintegy 65 km/órás átlagsebesség jellemzi a távolsági vonatokat. A kontinens leggyorsabb vonatait egyébként Franciaországban és Spanyolországban találjuk.

8. Mindezek ellenére a magyarok sokat vonatoznak

 27 vizsgált ország közül Európán belül Magyarországon a legalacsonyabb az autóval közlekedők aránya, alig több, mint 67%. Ezzel párhuzamosan itt a legmagasabb a busszal közlekedők aránya (23%), valamint nálunk a harmadik legmagasabb (10%) a vasúttal utazók aránya - egyedül Ausztria és Dánia előz meg minket. A legtöbben (kis híján 90%) egyébként Norvégiában és Portugáliában autóznak.

9. Jól el vagyunk látva vasútvonalakkal

 Bár az elmúlt évtizedekben számos vonalat bezártak, még mindig Magyarország büszkélkedhet Európa egyik legsűrűbb vasúthálózatával. 10 ezer négyzetkilométerre 848 kilométernyi vasútvonal esik, ami azt jelenti, hogy csak Csehország, Belgium, Németország és Luxemburg előz meg minket.

10. Nem is kapunk annyira sok uniós pénzt vasútfejlesztésre

 Az RMMS adatai szerint Magyarország a 2014-2020 közötti időszakban a vasúthálózat minden egyes kilométerére vetítve 259 ezer eurós (kb. 80 millió forint) vasútfejlesztési támogatásban részesül az Európai Uniótól. Bár több kelet- és dél-európai ország is ennél jóval nagyobb összegekkel gazdálkodhat, panaszra így sem lehet okunk: összesen több mint 1100 milliárd forintot biztosít Brüsszel a magyar vasút fejlesztésére 2020-ig. A nehéz feladat azonban ennek olyan módon történő elköltése lesz, ami érezhető minőségi javulást hoz majd a vasúton utazók számára.

 

HÍRARCHÍVUM