mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/1940/html/nemzetkozi-kozlekede.html

Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia: több száz milliárd forintot fordítunk vasútfejlesztésre 2020-ig

Írta: ,

Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) 2014 és 2020 között mintegy 1200 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre hazai közlekedésfejlesztésre, amely teljes egészében le van már kötve, az összeg kétharmada pedig a vasúti fejlesztéseket célozza majd – mondta Erb Szilvia a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által szervezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia nyitónapján. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gépjármű-közlekedési és vasúti főosztályának vezetője hangsúlyozta: a források felhasználásának kiemelt célja, hogy a személyszállításban érdekelt vállalatokat felkészítsék a 2020-as belső piacnyitásra – többek közt olyan járműparkot hozzanak létre, amellyel versenyképessé tudnak válni.

Erb Szilvia elmondta, hogy új személetet honosítanak meg a közlekedésfejlesztés területén. Egyrészt a közútról a vasúti fejlesztésekre kerül a hangsúly, másrészt fókuszba kerül az intermodalitás: a fejlesztéseknél fontos szempont lesz, hogy azok előnyeiből a hazai logisztikai szektor is részesüljön.  

Komoly kihívások előtt áll a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), amely január elsejétől beolvadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba – mondta dr. Győri Gyula. Az NKH volt elnöke hangsúlyozta, hogy az átmeneti időszakban a legfontosabb feladatnak azt tekintik, hogy az ügyfelek semmit ne érezzenek a szervezeti változásokból, az ügyeket továbbra is zökkenőmentesen tudják intézni. Ez meg is valósul, jelenleg is napi 6-700 határozatot hoznak az NFM-ben.

Szatmári Péter, az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának közúti közlekedéspolitikai munkatársa elmondta, hogy a közeljövőben több célzott módosítás is várható a közúti közlekedésre vonatkozó uniós szabályozásokban. Változások lesznek többek közt az útdíjra, a fuvarozói szakma gyakorlására, valamint a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályokban is. A módosítások oka, hogy a közös szabályokat az egyes tagországok eltérően értelmezik, esetenként szigorú helyi szabályokat vezetnek be, amely torzítja a piaci versenyt és rontja az átláthatóságot a nemzetközi fuvarozásban.  Kifejtette, hogy az elektronikus útdíj bevezetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem teljesült az a cél, hogy a fuvarozók egy fedélzeti egységgel és egy úthasználati szerződéssel végezhessenek nemzetközi fuvarokat. A szabályozás túl sok teret enged olyan értelmezéseknek, amelyek aláássák a méltányos és hatékony útdíjak alkalmazását.

Czinege Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési szakfőigazgatója előadásában kiemelte, hogy bár az EKÁER indulása kapcsán sok volt a kétkedő hang, a NAV két új informatikai rendszerének – az online pénztárgépeknek és az EKÁER-nek – a bevezetése 440 milliárd forintnyi új adóbevételt hozott a központi költségvetésnek. „Ez az összeg a szürke- és a feketegazdaságból érkezett a legálisba” - mondta.  A fuvarozás területén a NAV kiemelt figyelmet fordít a virtuális szállítások megakadályozására, amelyek áfatartalma meghaladja az 57 milliárd forintot. „Ha Magyarországon ma egy fuvar útnak indul, arról egy percen belül beérkezik az információ a NAV-hoz, és egy komplett számítógépes kockázatelemzés is készül. Amennyiben a rendszer kockázatot észlel, az ellenőrök azonnal kiszállnak a helyszínre, vagy a közúton megállítják a fuvarozót” – emelte ki a főigazgató. Hozzátette: a NAV új megközelítést alkalmaz 2017-ben: a korrekt módon és legálisan működő vállalkozás életét nem nehezíteni, hanem támogatni fogják.

Jelentősen javította a hazai logisztikai szolgáltató központok nemzetközi megítélését, hogy mára Közép-Európában egyedülálló, három szintű, objektív logisztikai minősítési rendszer (LSZK) jött létre Magyarországon, összesen 29 logisztikai szolgáltató központtal – hívta fel a figyelmet előadásában Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a logisztikai szolgáltató központok kiemelt szerepet játszanak hazánk külgazdasági kapcsolatainak előmozdításában és napi kereskedelmének bonyolításában, a szövetség tagságának éves gazdasági teljesítménye meghaladja az 1100 milliárd forintot, közel három százalékát adva ezzel a hazai GDP-nek. A szövetség az ágazat szereplőivel közösen hamarosan átfogó javaslatot nyújt be a kormány számára a hazai logisztikai szektor versenyképességének további növelése és piacvédelmének erősítése érdekében.  

A 2010 óta évről évre megrendezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia a közlekedési és logisztikai ágazat egyik legfontosabb éves rendezvénye, amelynek célja felhívni a figyelmet a tisztességes piaci magatartásra, a törvényi keretek betartására, valamint az ágazati összefogás, az értékteremtés és a folyamatos fejlődés szükségességére. Az idei konferencián az ágazatpolitikai kérdések és kihívások mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a gyakorlati megoldások és a jövő technológiai trendjei.

HÍRARCHÍVUM