mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/1983/html/mozdonnyal-a-tengerr.html

Mozdonnyal a tengerre

Írta: ,

Százmilliárd forintnyi befektetést keresnek a szlovénok a koperi kikötő elérésének a fejlesztésére. Magyarország kormánya szívesen be is szállna az üzletbe, de ehhez a szlovénoknak megoldást kell találni a magyar érdekek figyelembevételére.

Ha a legforgalmasabb európai kikötők ranglistáján szemezgetünk, Kopert alig lehet kiszúrni. A magyar áruforgalomban azonban mégis kitüntetett szerepe van, főként a konténerek esetében. A hazánkba érkező konténerek 40-45 százalékát Hamburgban hajózzák ugyan ki, de nem kevesebb mint 30-35 százalékát Koperben. A magyar mezőgazdasági export számára is fontos a kikötőváros, hiszen vasúton ez fekszik a legközelebb hozzánk. A szlovén település vonattal Budapesttől csak 630 km-re van, míg Hamburg 1400-ra. Ezért kiemelten fontos Magyarországnak egy együttműködés. Lapunk már tavaly is beszámolt (Tengeri teperés - Figyelő, 2016/2. szám) a magyar kormány azon szándékáról, hogy a szlovén partnerekkel keresik majd a szoros kooperáció lehetőségét.

A beruházás a tengerparti Koper és a hegyvidéki Divača közötti vasúti pálya fejlesztése lenne: itt 50 km-en szükséges egy második vágány építése. A kikötő növekvő forgalmát ugyanis a vasút már alig bírja kiszolgálni. A 20 millió tonnát pedig fejlesztés nélkül nem igazán lehetne feljebb tornászni. Naponta 62 vonat érkezik a kikötőbe, a teljes forgalom 60 százalékát bonyolítják kötött pályán, a második vágánnyal a mostani napi kapacitás 222 vonatosra nőne!

A szlovénoknak hiába fontos a projekt, az 1,3 milliárd eurósra, tehát 400 milliárd forintosra becsült fejlesztés finanszírozása nagy terhet jelent a számukra. Ez az ország 45 milliárd eurós éves GDP-jének közel 3 százaléka.

Hiába tervezik nagyjából harmadrészt az EIB hitelét, egy másik harmadban az EU strukturális alapjait bevonni, a harmadik harmadhoz további finanszírozókat keresnek. Ráadásul az uniós dotációt a CEF nevű alapból csak akkor kaphatják meg, ha több tagállam is támogatásáról biztosítja a projektet, így végső soron a magyar segítség számukra kiemelten fontos. Kérdés azonban, hogy mit tudnak adni a százmilliárdos magyar befektetésért cserébe. Mert a pályahasználati díjakból önállóan borítékolhatóan nem térül meg a beruházás. Ráadásul hiába fontos hazánknak Koper, nem az egyetlen tengeri kapcsolata: a kormány közel 500 milliárd forintos beruházással a Belgrád-Budapest-vasútvonal fejlesztése mellett is elkötelezte magát a pireuszi kikötő irányába.

LENGYEL BESZÁLLÁS

A kabinet továbbra is foglalkozik a kérdéssel, és rá is szánná magát egy együttműködési megállapodás aláírására. De csak feltételekkel menne bele a kooperációba: tulajdonrészt kérnének a kikötőben, s/vagy a hazai és a szlovén tehervasutak szorosabb együttműködését várják el. Ám ma már csak egyetlen magyar állami birtokban lévő teherszállító vasút maradt az európai porondon, az aprócska GYSEV Cargo, és ebben is tulajdonostárs az osztrák állam. Ráadásul időközben a szlovénok előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a saját teherszállító vasútjuk eladásáról lengyel befektetőknek. Emiatt feltehetően egyre kevesebb lehetőség van az S® Tovorni társasággal az összefogásra. A cég megvétele pedig nem igazán érdeke sem a magyar államnak, sem a GYSEV Cargónak, ezért más típusú együttműködést kell keresni.

Magyarországnak a koperi kikötőben való tulajdonrészszerzés lenne a legideálisabb. Erre több okból sincs reális esély: a Luka Koper d.d.-nek 51 százalékában birtokos a szlovén állam, a fennmaradó rész szétaprózódott. A többségi tulajdont semmiképp nem akarja feladni a szlovén állam, a kicsik - köztük önkormányzatok, vagyonkezelő cégek, magánszemélyek, nyugdíjalapok - sem néznék jó szemmel más beszállását. Azaz - szakértők szerint - a szlovén kikötőben nem lenne könnyű tulajdonrészt szerezni. Megoldás lehetne a hosszú távú bérlet vagy az örökjáradék, amellyel mindkét fél igényeit ki lehetne elégíteni.

MAGYAR ÉRDEKEK

A százmilliárdos beruházásért cserébe egyelőre nem tudnának verhetetlen ajánlatot tenni a szlovénok. Mód van még az infrastruktúra-fejlesztésben a magyar szerepvállalásra, itt az lehetne az elvárásunk, hogy hazai cégek is munkához jussanak. Ezt persze hivatalosan meg tudják adni a szlovénok, de mivel uniós pénzek is finanszíroznák a projektet, szó sem lehet a pályáztatás megkerüléséről, így itt szintén nehéz lenne garantált előnyökhöz jutni. Mivel júniusig kell elkészíteni a szlovén uniós támogatási pályázatot, még van idő mindkét fél számára előnyös megoldás megtalálására.

HÍRARCHÍVUM