mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/2246/html/igy-probalnak-uj-mun.html

Így próbálnak új munkaerőt szerezni a MÁV-nál - 35 ezer forint a tét

Írta: ,

Egyelőre nem segített a munkaerőhiányon sem a magán-, sem az állami szektorban a bérrendezés, ezért egyre több vállalat úgynevezett toborzási bónusszal próbál munkaerőt szerezni, a MÁV-nál például 35 ezer forint jár annak a dolgozónak, akinek sikerül új munkavállalót beszerveznie a vasúttársasághoz - írta a Magyar Idők hétfőn.

A munkavállalói ajánlást a hiányszakmáknál vezetik be, bármely dolgozó toborozhat ismeretségi köréből, ehhez mindössze egy ajánlószelvényt kell kitöltenie. A toborzó az említett összeget abban az esetben kapja meg, ha a jelöltet felveszik, lejár a próbaideje és a munkakörhöz kapcsolódó követelményeket teljesíti. A vasútnál kilenc ilyen munkakört hirdettek meg - írta a lap a MÁV belső hírlevele alapján.

A magánszektorban már régóta gyakorlat a munkaerő-toborzásáért a dolgozóknak járó bónusz - mondta a Magyar Időknek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Az eljárás nem ütközik a jogszabályokba még abban az esetben sem, ha máshonnan csábítják át az adott vállalathoz a munkavállalókat - írj az MTI.

Az ajánlási bónusz mértéke az ezt alkalmazó cégeknél több tízezer forint is lehet, van olyan vállalat is, ahol a dolgozó akár a 40-60 ezer forintot is megkapja sikeres toborzásáért - írta a lap. (Ezzel segítenek a magyar álláskeresőknek?)

Ennyit keres egy fizikai munkás - íme, a friss adatok
A második negyedévben újabb 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. közel 7 ezer béradatot feldolgozó elemzéséből.
Dzindzisz Sztefan, 2017. július 24. 

A betanított munkát végzőknél 23 százalékos, míg a szakmunkásoknál 12 százalékos volt a növekedés az előző év második negyedévéhez képest.

A fizikai dolgozók körében egy év alatt 759-ről 887 forintra emelkedett az átlagos órabér. Ezen belül a szakmunkások átlagbére 814-ről 912 forintra nőtt, míg a betanított munkát végző dolgozók tavaly első negyedévi 709 forintos átlagbére 867 forintra emelkedett. A régiók alapján jelentősen, akár negyedével is eltérhetnek az órabérek: míg a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön 740-780 forint közötti átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Nyugat-Dunántúlon 900, míg Közép-Magyarországon 950 forint körül alakul.

A fizikai dolgozók órabéreinek növekedését elsősorban a munkaerőhiány ösztönzi - ismertette a felmérésben Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója, aki hozzátette, ezt jól mutatja, hogy a jobb munkalehetőségekkel rendelkező régiókban jóval nagyobb az éves növekedési ráta. Miközben a Dél-Dunántúlon gyakorlatilag nem változott az órabérek átlagos szintje, Közép-Magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon az emelkedés mértéke elérte a 30 százalékot. (Felmondási hullám a mentőknél?)

Mi van a középvezetőkkel?

A BDO Magyarország ugyanakkor több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2016 második negyedévéhez képest átlagosan 3,2 százalék volt. Az év elejéhez képest bekövetkezett emelkedés mértéke pedig 0,9 százalék alatt maradt - írja az MTI.

A középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelései továbbra az infláció követésén alapulnak - mondta Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. Ennek jelentős hatása van a fluktuációra is, az érintett körben a kilépések aránya egy év alatt 12 százalékról 17 százalékra nőtt. A munkahelyet váltók a tapasztalatok alapján jelentős, akár 20-30 százalékot is meghaladó béremelést tudnak elérni új munkakörük betöltése során - tette hozzá.

A BDO a felmérés során vizsgálta a középvezetők bérszerkezetének változását is. Az adatokból kitűnik, hogy a kiegészítő bérelemek aránya nem csupán a jelentős minimálbér-emelés során közvetlenül érintett, alacsonyabb besorolású munkavállalók esetében csökkent, hanem a középvezetők szintjén is visszaszorulóban van. Míg 2016 első felében a kiegészítő bérelemek - például a bónusz, a jutalom, a bérpótlékok - ebben a körben a teljes fizetésnek átlagosan 14 százalékát tették ki, az idén ez a mérték 10 százalékra esett vissza.

 

HÍRARCHÍVUM