mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/2270/html/zakatolo-balatoni-ny.html

Zakatoló balatoni nyár

Írta: ,

Jelentős teherforgalmat zúdított a MÁV a tó déli partján vezető új pályára, amelyen egyébként a személyvonatok is zajosabban robognak

Zajosabbak a vonatok, mint korábban, a vasútfelújítás előtt. Ezt érzékelik a Balaton déli partján vezető vasútvonal mellett élők, nyaralók, akik szeretnék, ha zajvédő falak épülnének - jelezték több helyről is lapunknak. A jelentős teherforgalmat kifogásolva panaszolták azt is: legalább a turisztikai szezonban nem kellene tehervonatokat zúdítani az üdülőrégióra.

A dél-balatoni vasútfejlesztés második üteme még nem ért véget Szántód és Balatonszentgyörgy között, a munkát csak felfüggesztették az idegenforgalmi szezonra, hogy a nyáron újra járhassanak a vonatok. A kivitelező konzorcium egyik tagja a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft.

A lakossági panaszok miatt megkerestük a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF), amely a zajhatásokról szólva azt közölte: a vasútvonal fejlesztése a szakhatóság "jogerős határozatában foglalt zaj- és rezgésvédelmi intézkedések megtételével történik." Ugyanakkor utaltak arra, hogy a panaszok nem alaptalanok. Közölték ugyanis, hogy a ­Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy közötti, 53 kilométeres szakaszon összesen mintegy 15 kilométer hosszan építenek majd zajárnyékoló falat, továbbá körülbelül 32 kilométer hosszan rugalmas, rezgéscsillapító sínágyazatot telepítenek a kritikus helyeken, a zaj és rezgés mérséklése, a környéken élők nyugalma érdekében. Zajvédő falat ott építettek eddig, ahol a zajszint és a vonatkozó jogszabályi határérték alapján kötelező s ahol ezt a helyi önkormányzat a projektet megelőző egyeztetéseken jelezte. Fonyódig már elkészültek a zajvédő falak, Balatonfenyvesen, Balatonmáriafürdőn és Balatonberényben legkésőbb 2018 nyaráig húzzák fel azokat. A NIF arról is tájékoztatott: a beruházás végén mérik majd a zajszintet, és ha határérték-túllépést tapasztalnak, akkor az illetékes kormányhivatal kötelezheti a beruházót további zajvédelmi intézkedésre.

A zajról szólva a MÁV arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony padlós motorvonatjáratok lényegesen csendesebbek a régi, hagyományos szerelvényeknél. Ezt a vasút közelében élők is elismerték, csakhogy egyelőre még a hagyományos szerelvények vannak túlsúlyban. A vasúttársaság válasza alapján a tehervonatokkal kapcsolatban is jogosak a panaszok. A MÁV ugyanis azt közölte: "a teherforgalom-növekedésnek az az oka, hogy a 40-es számú vasúti fővonalon június 17-től augusztus 31-ig a vasúti közlekedés - hídfelújítási munkák miatt - szünetel".

Nem csak a Balaton déli vasútvonala vet fel ugyanakkor kérdéseket. Nemrég jelentette be a MÁV és a NIF, hogy augusztustól szeptemberig a hét végi és az esti órákban részleges, valamint teljes vágányzárra kell számítani Budapest és Esztergom között fejlesztési, illetve pályakarbantartási munka miatt. Mindez azért tűnhet meglepőnek, mert még csak szűk két éve - 2015. augusztus 20-án - indult újra 44 milliárdos fejlesztés nyomán a vasúti közlekedés Budapest és Esztergom között. Az alig használt pályát érintő kérdéseinkre a NIF azt közölte: bár két éve átadták a vonalat, azzal csak a beruházás első üteme zárult le. 2015-ig a kétvágányú pálya és több új megállóhely épült, ugyanakkor a 2016 óta tartó második ütemben a teljes szakasz villamosítását alakítják ki és új biztosítóberendezéseket helyeznek üzembe. A vonal villamosítását és a kiegészítő építési munkálatokat a Strabag Vasútépítő Kft. vezette konzorcium végzi nettó 33,7 milliárd forintért. A Piliscsaba és Esztergom közötti szakasz és Angyalföld állomás új biztosítóberendezésének kiépítését külön közbeszerzési eljárás és szerződés keretében, nettó 7,65 milliárd forint értékben szintén a felcsúti polgármester érdekeltsége, az R-KORD Építőipari Kft. végzi.

Felcsút: sokat visz a kisvasút

Indulása óta veszteséges, csak nyeli a pénzt a felcsúti kisvasút - írta az Átlátszó, amely közadatigénylésben kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a vonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját. Bár voltak olyan hónapok, amikor a jegybevétel meghaladta az üzemeltetési költséget, 2016-os indulása óta 4,1 millió forint veszteséget termelt a kisvasút. A jegyeladásból származó bevétel 2016 augusztusában volt a legnagyobb, 2,9 millió forint. Az üzemeltetési költség pedig 2017 júniusában volt a legmagasabb, csaknem 3,4 millió forint.

 

HÍRARCHÍVUM