mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/2300/html/vasuti-fuvarozoi-top.html

Vasúti fuvarozói toplista 2016

Írta: ,

Nem volt könnyű éve 2016-ban a vasúti fuvarozóknak: 8600-zal kevesebb tehervonat közlekedett az országban, mint egy évvel korábban, így a volumen is csökkent közel félmillió tonnával, a meghatározó magyarországi bejegyzésű vasútvállalatok árbevétele azonban 3,6 százalékkal, 113,4 milliárd forintra nőtt – ami így megegyezik a 2014-es évivel. Példátlan mértékben romlott azonban az eredményesség: míg 2014-ben 1,4, 2015-ben 2,17 százalék haszon volt minden forintnyi árbevételen, addig ez 2016-ban 0,98 százalékra csökkent úgy, hogy a 6 legnagyobb árbevételű vasútvállalatból 4 is 150–200 millió forintos vesztességgel zárt!

Forrás: MÁV és GYSEV pályavasút (PHM), Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft . (VPE) A KSH 2016. évre vonatkozó számai nem véglegesek. A sárga színű számokban a GYSEV és a MÁV hálózatán azonos vonatszámban közlekedő tehervonatok egy vonatnak számítanak (a többi helyen kettőnek). tkm = tonnakilométer; a bruttó adat a vonat teljes tömegével (a mozdony és a teherkocsik önsúlyát is hozzáadva) számolt, a nettó az elszállított áru tömegével kalkulált.

 

A toplistán olyan cégek szerepelnek, amelyek Magyarországon bejegyzett vasútvállalatként országos vasúti árutovábbításra engedéllyel rendelkeznek, és főtevékenységük is a hazai vasúti árufuvarozáshoz köthető. Nem törekedtünk arra, hogy az egyes társaságoknál elkülönítsük a vasúti árufuvarozásból származó bevételeiket az egyéb tevékenységeikből (például vontatási szolgáltatás, vasúti- és raktárlogisztika, szállítmányozás) származóktól. E listán a KÁRPÁT Vasút kakukktojásnak tekinthető, mivel a cég 2016-ban saját jogon egyetlen tehervonatot sem közlekedtetett (erre csak 2017 tavaszára kapott meg minden engedélyt), ám vontatási szolgáltatóként jelen volt a piacon: mozdonyvezetőt és/vagy mozdonyt adott bérbe a piaci szereplőknek. A listán szereplő cégek többsége nyújt kisebb-nagyobb mértékben eseti vagy projektjelleggel vontatási szolgáltatást kereskedelmi szempontból amúgy konkurens cégeknek.

Az RCH árbevétele annak ellenére nőtt 5,37 milliárd forinttal, hogy az értékesítés nettó árbevétele 2,34 milliárd forinttal 60,66 milliárd forintra csökkent. Ezt azonban ellensúlyozta, hogy „a közvetített tevékenység továbbszámlázott értéke” 9 milliárd forinttal 10,96 milliárdra nőt, miközben az alaptevékenységen kívüli tevékenységek árbevétele 425 millió forintra csökkent 1,7 milliárd forintról.

A legnagyobb vontatási szolgáltató cég a MÁV-START Zrt., amelytől 2016-ban 14,944 milliárd forintért rendeltek árufuvarozáshoz kapcsolódó szolgáltatást. „Tehervonat-vontatás” szolgáltatásokból 6,386 milliárd forint árbevétele volt a cégnek, 1,438 milliárd forinttal kevesebb, mint 2015-ben – ami a villamos vontatási energiát nem is tartalmazza, azt a menetvonal-tulajdonosok fizetik a pályavasútnak (a gázolaj árát ugyan tartalmazza, de M62-es és M41-es mozdonyokkal elenyésző mértékű vonali tehervonat-továbbítás van). Kocsivizsgálati tevékenységet 451 millió forint értékben végzett a MÁV-START 2016-ban (ha az „egyéb vontatás” kifejezést helyesen értelmeztük az éves  beszámolójukban), a csökkenés e soron 392 millió forint a bázisévhez képest. Tolatási tevékenységet – a MÁV-on keresztül értékesítve – 3,6 milliárd forintért biztosítottak (egyedül e soron van növekedés: 133 millió forintos). Vontatási kiszolgáláshoz, azaz egyes kocsis áruforgalmak tolatós tehervonataira 4,5 milliárd forint értékben adtak mozdonyt – itt a csökkenés 721 millió.

Jól látható, hogy a MÁV-START 2016-ban 2,4 milliárd forintos mértékben vonult ki a vasúti árufuvarozási piacról. A magánvasutak szerint ez eszköz- és személyzethiány okán, illetve az egyedi kocsis forgalmak megállíthatatlan csökkenése miatt következett be. A cég éves beszámolója szerint az ok „a Rail Cargo Hungaria Zrt. és a magánvasutak visszaeső megrendelési volumene”.

Az elfuvarozott volumeneket összesítő táblázatunk elkészítéséhez minden Magyarországon országos vasúti árutovábbításra pályahálózathoz hálózathozzáférési szerződést kötött társaságnak írtunk annak érdekében, hogy minél teljesebb képet kapjunk a hazai vasúti piac működéséről. Tizenhat cég számolt be fuvarozási célból közlekedtetett tehervonatokról. (Amelyek közülük tavaly is szolgáltattak adatot, azoknál a bázisév is szerepel.) A ZSSK Cargo esetében a vonatok a magyar pályahálózaton Ipolytarnóc és Nógrádszakál között közlekedtek tranzitforgalomban, a többi cég „országos” léptékben szolgáltatott.

A részarányokat a pályavasutak (btkm), a VPE („tisztított” vonatszám, vonatkm) és a KSH (tonna, ntkm) adatsoraiban szereplő számok alapján tüntetjük fel. tkm = tonnakilométer; a bruttó adat a vonat teljes tömegével (a mozdony és a teherkocsik önsúlyát is hozzáadva) számolt, a nettó az elszállított áru tömegével kalkulált; a piros számok becsült adatok.
 

 

ÍGY LÁTJUK 2016-OT

A cégeknek lehetőséget adtunk, hogy szövegesen is értékeljék az elmúlt évet. Akik éltek vele, azok válaszai alább olvashatók.

Kovács Imre CEO, az igazgatóság elnöke, Rail Cargo Hungaria (RCH): „Társaságunk gazdálkodása tavaly a rendkívül nehéz külső körülmények ellenére is eredményes volt: az egyszeri hatásoktól megtisztított operatív eredmény 2016-ban jelentősen meghaladta az előző év értékét, és elérte a 8,6 millió eurót. A működés minden területére kiterjedő gondos gazdálkodás több mint 1 millió euró megtakarítást hozott, de jelentősen hozzájárult az eredményhez az árufuvarozási piac tavalyi második félévének élénkülése, a volumenek növekedése is. A fuvarpiac 2016 I. és II. negyedévében tapasztalt visszaesésére társaságunk gyorsan reagált. 2016-ban az RCH minden munkavállalójára 3,2 millió árutonna-kilométer teljesítmény esett, csaknem 17 százalékkal több, mint 5 évvel ezelőtt. Az egy főre jutó fuvardíj-bevétel ugyanebben a periódusban 16,6 százalékkal növekedett. Vonataink kiterheltsége 2016-ban átlagosan 613 tonna volt, ami 14,5 százalékkal több, mint 5 évvel ezelőtt. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy 2015-höz képest 2016-ban 5,7 százalékkal csökkentek az elegytovábbítási költségek.”

Katona László vezérigazgató, MMV Magyar Magánvasút: „A társaság üzleti struktúrája megváltozott. A cég bevételeinek jelentős részét (53,3 százalék) továbbra is az exportból származó bevételek képezik, aránya a 2015-ös évvel azonos mértékű. Jelentős arányban megjelentek emellett a belföldi forgalmak is fuvarfeladatként. A megemelkedett kő-kavics forgalom a korábbiaktól eltérő új technológiák kidolgozását és alkalmazását tette szükségessé. A teljes tevékenység árbevételének 90,4 százaléka vasúti áruszállításból ered, majd 8,7 százalékos mértékben az áruszállításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások bevétele következik. Az első 5 vevő forgalma a bevétel 46,6 százalékát teszi ki, 2015-ben ez meghaladta a 60 százalékot. Emellett a TOP5 vevő összetétele is megváltozott: 2 új vevő került be közéjük. A megnövekedett forgalom indokolta további mozdonyvezetők alkalmazását, 2016 végére a mozdonyvezetői létszám 77 főre nőtt. A növekedés nagy részét a 15 fő korábbi gyakornok mozdonyvezetővé válása tette lehetővé. A gyakornoki programot további 6 fő képzésével folytatjuk, illetve tervezünk a későbbiekben is további mozdonyvezető-képzést.”

Boda János vezérigazgató, GYSEV Cargo: „Az értékesítés nettó árbevételének 88 százalékát a vasúti áruszállításból származó bevétel adja. A teljesítményeken belül az arányok eltolódtak a liberalizált forgalmak felé. A 2016. évi teljesítményeink ugyan minimálisan a 2015. éviek alatt voltak, de összességében elmondható, hogy a bevételek valamivel nagyobb arányban növekedtek, mint a költségek, köszönhetően a gazdálkodási belső  mechanizmusok hatékonyabb szabályozásának, amely már üzemi eredmény szinten is érzékelhető növekedést jelentett. A társaság nettó árbevételének 70 százaléka exportértékesítésből származik, amely maga után vonja a devizaállomány kezelésével kapcsolatos műveleteket. Ennek következményeként a társaság pénzügyi műveletei is hozzájárultak az eredményes működéshez.”

Heinczinger Tamás vezérigazgató, CER Hungary: „2016-ban új megbízókkal bővültünk, ezáltal növekedett az elfuvarozott áru mennyisége. Kihasználjuk a cégcsoport hatékonyságát azáltal, hogy szorosan együttműködnek a CER Cargo Holdingba tartozó vasútvállalatok. Tavaly 5 új mozdonyvezetőt vettünk fel, és 1 új, saját Transmontanaval bővült a CER-es mozdonyflotta.”

Gonda Attila vezérigazgató, AWT Rail HU: „Cégünk árbevétele 2015-höz képest csökkent, sajnálatos üzletvesztés, illetve a gabona világtőzsdei árviszonyai miatt. A kiesett szén- és gabonaforgalmakat autóipari és vegyipari küldemények fuvarozásával kompenzáltuk. Üzletileg fejlődést főképpen a szlovák–szerb és szlovák–román tranzitforgalomban ért el a cég. Részben az üzletfejlesztési tevékenységnek, részben az anyacég által Magyarországra deponált gabonás vasútikocsi-parknak köszönhetően 2016-ban átléptük a 400 ezer tonnás határt a gabonaforgalomban. Fejlődést hozott a FÁK–Balkán viszonylatú gázforgalom az orosz–ukrán konfliktus részbeli megoldódásának köszönhetően. A gázkereskedők által kialakított fuvarozásban is részt vett cégünk, amely alternatív útvonalak napról napra nagyobb hangsúlyt kapnak.”

HÍRARCHÍVUM