mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/2467/html/vasutfejlesztes-vala.html

Vasútfejlesztés: valamit jobban tudnak Berlinben

Írta: ,

Míg nálunk csak sík terepi fejlesztés jön ki kilométerenként ötmilliárdból, Berlin és München között viadukt és alagút is belefér

Tízévnyi munka után elkészült és a napokban átadták Németország újraegyesítés utáni gazdaságtörténetének egyik legjelentősebb infrastrukturális beruházását, a München és Berlin közötti gyorsvasutat. A 623 kilométeres szakaszon összesen 27 alagút és 37 híd épült; előbbi műtárgyak összesített hossza 63 kilométer, míg a hidak egyike az ország leghosszabb, több mint nyolc kilométer hosszú viaduktja. És mivel a vonal a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn tapasztalatai szerint rendkívül forgalmas - naponta tucatnyi vonat közlekedhet irányonként, évente pedig 3,6 millió utasra számítanak a két város között -, húsz kilométerenként előzőállomásokat is építeni kellett, hogy a jóval lassabb tehervonatok ne akadályozzák a forgalmat. A fejlesztés révén a bajor és a szövetségi főváros közötti út az eddigi hat helyett négy óra lesz, a vonatok átlagsebessége óránként 160 kilométerre nő, de a hipermodern ICE Sprinter szerelvények bizonyos szakaszokon akár 300-zal is repeszthetnek. A beruházás 10 milliárd euróba (3140 milliárd forint) került. Azaz kilométerenként 16 millió euró (5,04 milliárd) forint egy kilométernyi gyorsvasút Németországban.

Ha a műszaki tartalomban nem is, a vasútfejlesztés költségeiben már sikerült beérnünk Németországot, hiszen a Budapest-Belgrád-vasútvonal fölújítása fajlagosan közel ugyanennyibe kerül: a 85 százalékban kínai hitelből finanszírozott, és várhatóan kínai kivitelezésben megvalósuló, 152 kilométeres fejlesztés összköltsége - kamatokkal együtt - 750 milliárd forint körül lesz, azaz kilométerenként 4,93 milliárd forinttal lehet számolni. Ám mivel a szakasz az Alföldet szeli keresztül, azaz teljes egészében sík terepen fut, nincs szükség olyan méregdrága műtárgyakra, mint alagutak és viaduktok. Kitérőkből is kevesebb kell majd. Nálunk ugyanis várhatóan nem a személy-, hanem a teherszállítás fog dominálni, hiszen a vonalra azért van szükségük a kínaiaknak, hogy biztosítva legyen az összeköttetés a görögországi Pireusz kikötője és a kontinens belseje között. A két beruházás közötti jelentős különbség még, hogy nálunk nem az átlag-, hanem a lehetséges végsebesség lesz 160 kilométer/óra.

Megnéztük azt is, hogy a német gyorsvasút, az ICE utasai milyen szolgáltatást vehetnek igénybe, és mennyiért. A Deutsche Bahn weboldalán elérhető retúrjegyek ára közeli időpontra való foglalás esetén 150 euró - 47 ezer forint - körül van, de kis szerencsével harmadáron is meg lehet csípni egy oda-vissza utat a két nagyváros között. Néhány héttel távolabbi időpontra már általánosnak mondható az 50-100 euró közötti árfekvés. Azaz ha időben veszünk jegyet, kilométerenként körülbelül 12-13 forintnak megfelelő eurócentet kell fizetnünk az ICE vonalán. Eközben Magyarországon egy teljes árú, másodosztályra szóló IC-jegy Budapest és Szeged között 4005 forintba kerül. Az út hossza 191 kilométer, azaz kilométerenként 21 forintot kell fizetnünk a MÁVnak. Ezért az összegért szerencsés esetben 2 óra 22 percet utazhatunk, vagyis a magyar vonat átlagsebessége 74 kilométer/ óra.

BUDAPEST-ESZTERGOM: INDULHAT A VILLAMOSÜZEM. A legutóbbi tervekhez képest néhány napos csúszással megindulhat a Budapest- Esztergom-vonal villamosmeghajtású szerelvényekkel való kiszolgálása. Az első Flirt motorkocsiknak hétfőn kellett volna elindulniuk, ám helyettük egy régi típusú dízelszerelvény érkezett. Később kiderült, hogy a Magyar Telekom nem adta hozzájárulását a villamos hálózat feszültség alá helyezéséhez, mivel az zavarhatja a távközlési szolgáltatásokat. A válasz szerint, amit a távközlési szolgáltató az Index.hu-nak küldött, a helyzetre már évekkel korábban figyelmeztették az illetékes hatóságokat. Kedden végül ideiglenes hozzájárulását adta a villamos üzem beindításához a Telekom, ám a végleges jóváhagyáshoz további fejlesztések szükségesek. A 78 milliárd forintból fölújított, 53 kilométeres vasútszakasz teljes üzembe helyezésével eddig több évet csúszott a MÁV-Start Zrt.

HÍRARCHÍVUM