mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/2498/html/a-budapest-belgrad-v.html

A Budapest-Belgrád vasútvonal a magyar érdekek szolgálatában?

Írta: ,

Az "évszázad" vasúti nagy projektje. Noha a finanszírozási szerződésen még elméletileg elbukhat a Budapest- Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának teljes átépítése és erőteljes kapacitásnövelése, erre azért egyre kisebb az esély, gőzerővel halad az előkészítés

A Soroksár-Kelebia tervezés-kivitelezés tárgyú tender hirdetményét ajánlatkérőként a MÁV Zrt. nevében eljáró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. november végén jelentette meg, ebből néhány izgalmas műszaki részletre fény derült a projekttel kapcsolatban.

Kizárás "indokolt esetben"

A részvételi felhívás a gazdasági szereplők részére nyitott, kétszakaszos, tárgyalásos beszerzési eljárást jelöl meg. A vasútépítés és -tervezés területén kellően nagy referenciákkal rendelkező cégek (és konzorciumok) január 19-ig jelentkezhetnek a felhívásra. A referenciákat pontozva a három legnagyobb kapacitással bíró pályázó kapja meg az Ajánlattételi Felhívást, ami részletesebben tartalmazza az elvégzendő feladatot.

A vonalat az EU TEN-T hálózatra (P4 osztály) vonatkozó specifikáció szerint kell fejleszteni, vegyes forgalom (személyszállítás és árufuvarozás) figyelembevételével. A vonal kétvágányú, villamosított, 225 kN tengelyterhelésű lesz, maximum 750 méteres vonatok közlekedését teszi majd lehetővé, központi forgalomirányítással, 160 kilométer/órás engedélyezett sebesség mellett (ami miatt közel 13 kilométer összhosszúságban, négy helyszínt érintően nyomvonal-korrekció is szükséges). Tanulva a Szajol-Püspökladány átépítés hendikepjéből, a vonalat tengelyátszerelt kocsik közlekedésének figyelembevételével kell megépíteni.

A kiírásban kifejezetten előírják, hogy az átépítés ideje alatt a teljes útvonalon fenn kell tartani a vasúti közlekedést, teljes kizárást csak "indokolt esetben" és az alternatív vasútvonalak igénybevételének lehetőségével lehet kezdeményeznie a kivitelezőnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy elsőként a nyíltvonali második vágány és állomási második átmenő fővágány építése történik meg, és azok átadását követően kezdődik meg a jelenlegi vágányok átépítése. A pályaépítési munkákat a jelenlegi biztosítóberendezésekkel kell lekövetni, így az új elektronikus biztosítóberendezést a már átépült új vonalra telepítik majd.

Ami kimarad a projektből

Különösen indokolt annak a kérdésnek a feltétele, hogy nem lett volna-e társadalmilag hasznosabb, ha a Cegléd-Szeged- Szabadka és a Ferencváros-Kiskunhalas- Szabadka vasútvonalakat párhuzamosan fejlesztették volna az erre a projektre szánt pénz megosztásával? Egy menetrend alapú fejlesztés során nem szükséges, hogy mindkét nyíltvonali vágányon 160 kilométer/órás legyen az engedélyezett sebesség, és az sem feltétlenül fontos, hogy azonos legyen az engedélyezett tengelyterhelés, vagy mindkét vonal új biztosítóberendezést és új vonatbefolyásolást kapjon. Megépülhetett volna mindkét vonalon egy-egy új (második) vágány a fenti műszaki paraméterekkel, míg a meglévő vágányt "plusz kapacitásként", minimálisan felújítva használhatták volna a vonatok. Ezzel Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Szeged versenyképes menetidővel elérhető lett volna Budapestről, elkészült volna a Szeged-Szabadka vonal teljes átépítése és villamosítása - ami immár deklarált politikai célkitűzés -, és megfelelő kerülő útirány állt volna rendelkezésre a tehervonatok számára mindenféle rendkívüli helyzetben.

Új megállóhely: Kun emlékmű

A 160 kilométeres sebességen túl mit adhat a személyszállításnak a belgrádi vasútépítés a tenderkiírás alapján? Délegyháza és Kunszentmiklós-Tass elővárosi betétjárati fordulóállomások lesznek két-két fordító álláshellyel, ahol a fordulóállomási üzemi, járműgépészeti és takarítási feladatok elvégezhetők. Regionális végállomásként Solt-Dunapataj felől Kunszentmiklós-Tass, Kecskemét felől Fülöpszállás, Kalocsa felől Kiskőrös állomás funkcionál majd, utóbbi két helyen a mellékvonali vonatok visszafordítására szolgáló (adott esetben csonka) vágányokat 100 méter hosszú peronnal kell megépíteni. A személyszállítás mindhárom mellékvonalon szünetel jelenleg. Kiskőrösön át kell helyezni a szintén szünetelő keskeny nyomközű vasutat az állomás túloldalára, kiváltva ezzel a jelenlegi szintbeli (!) keresztezést. Az új kisvasúti állomás kétvágányú lesz, 70 méter hosszú középperonnal.

Kiskunhalastól délre új megállóhely létesül, Kun emlékmű néven, amely pályakiágazás is egyben, ahol "sarokcsatlakozás" biztosítására is lesz lehetőség a Baja-Kelebia relációban vonatkésés esetén, de a Baja-Kecskemét kapcsolat gyorsítása esetén Kiskunhalas állomás, az ottani irányváltás is elhagyható lesz az állomást elkerülő (ma is meglévő) delta kapcsolaton keresztül. A bajai vonal bekötése a nyíltvonalba a megállóhely közelében, védőcsonka alkalmazásával történne meg.

Pirtó állomáson az utasforgalom pótlás nélkül megszűnik. Csengődön, Soltvadkerten és Kisszálláson a személy- és teherforgalmi funkciói szétválasztásra kerülnek: egy megállóhelyre és egy utasforgalom nélküli állomásra, Dunavarsányban pedig arrébb helyezik a peront. A vonal megállóhelyein aluljáró nélküli peron megközelítés lesz a közúti átjárók felől.

Üröm az örömben

A vonalszakasz teljes hosszán végighaladó tehervonatok szempontjából egyetlen szűk keresztmetszet van: a kelebiai határállomás. Amíg Szerbia nem része az EUnak, pláne a schengeni egyezménynek, minden vonatnak meg kell állnia a magyar oldalon, mindkét irányban. A beszerzési dokumentációban Kelebia állomás kapcsán legalább hat teherforgalmi vágányt írtak elő, ám az előtervezés során kiderült, hogy a személyforgalmi funkciók (fordulóállomási üzem), valamint az emelt sebességgel járható átmenő fővágányok miatt ennyi a mai területen nem fér el, így felmerült a lehetősége az állomás "soros elrendezéssel" történő átépítésének. Megépül egy harmadik nyíltvonali vágány is Kelebiától az államhatár felé, ahol menet közben vizsgálhatók a lassan haladó tehervonatok. Ez a gyakorlatban röntgen- és sugármérő kapuk telepítését jelenti e vágány mentén - kiváltva a mai tételes hatósági vagonfelnyitásokat és átvizsgálásokat.

A vasúti árufuvarozás hatékonyságát javító egyetlen beruházás, hogy Dunaharaszti állomás irányából be kell kötni Soroksár-Terminál állomást a hálózatba egy új, harmadik vágánnyal - nem pedig csak nyíltvonali kiágazással -, így a konténerterminál soroksári irányváltás nélkül elérhető lesz a pireuszi kikötőből. Üröm az örömben, hogy a Soroksár állomáson elvégzendő feladatok sorából kimaradt Soroksár-Terminál állomás bekötésének feladata, igaz, az engedélyezési tervek készítése során - mely ebben a konstrukcióban a nyertes pályázó feladata - forgalmi üzemi vizsgálatot kell készíteni, és az egyes állomások vágányképét ez alapján kell véglegesíteni a MÁV Zrt. mint üzemeltető jóváhagyása mellett. Szerepel a feladatok között a Soroksár- Szemeretelep vonal bekötése, mely a Kőbánya- Kispest-Lajosmizse vasútvonalig járható, ám arról nincs szó, hogy Kelebia felől is biztosítani kéne ezt a bekötést, mely a Budapesten belüli alternatív útvonal szerepét így korlátozottan sem tudja majd továbbra sem betölteni.

Vasúti árufuvarozási szempontból a beruházás legnagyobb rizikója, hogy a jelenlegi forgalmi igényekből indultak ki, az üzemi funkciók elvárt szintjét a MÁV határozta meg, egyetlen vasútvállalattal sem egyeztetve róla.

HÍRARCHÍVUM