mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/2549/html/a-vasut-amelyen-ninc.html

A vasút, amelyen nincsen jegyellenőrzés

Írta: ,

Négy napja utazom Szöul és az olimpiai helyszínek között a KTX gyorsvasúttal, s amin eleinte csak csodálkoztam, most már teljesen megszokottá vált: soha nem kérik a jegyemet

a-vasut-amelyen-ninc

Pedig a 45 ezer forintnak megfelelő összegért megváltott egyhetes bérlet mellé minden járatra külön kell helyet is foglalni, s bár az internetes felületen felhívták a figyelmemet, hogy mind az utóbbiakról készült oldalt, mind pedig a bérletet igazoló papírt kinyomtatva hordjam magamnál, erre tulajdonképpen csak annyi szükségem van, hogy magamnak megnézzem rajta, melyik kocsi melyik ülésére zuttyanhatok le.

De ne gondolják, hogy minimál személyzettel, automatán, kalauz és vezető nélkül siklik a tavaly átadott pályán, olykor 250 kilométer per órával közlekedő vonat. Kalauzszerű funkciót betöltő munkatársból ugyanis több is akad, ám ők csupán háromféle dolgot csinálnak:

az állomásokon a vagonok ajtajai mellett állnak, illedelmesen eligazítanak, és mindenki előtt meghajolnak;
sűrűn végigmennek a kocsikon, körbenéznek, és a fenti csomagtartókon megigazítják a lelógó kabátujjakat, táskapántokat, nehogy véletlenül leessen valami;
minden áthaladás után megállnak a vagon végében, szembefordulnak a „közönséggel”, s mélyen meghajolnak.
És hogy miért nem kérik a jegyeket? Minden bizonnyal azért, mert egész egyszerűen nincs rá szükség. A vonatok ugyanis telítettek, így hamar kiderülne, hogy valakinek nincs helyjegye. De ez fel sem merül, egyszer sem láttam olyat, hogy egy utasnak meg kellett volna győznie a másikat, hogy az ő helyén ül, olyat viszont magam is tapasztaltam, hogy amint az egyik állomáson leszállt valaki mellőlem, már az elindulás előtt beült más a helyére. (Egyébként ha minden ülőhely foglalt, limitált számú állójegyet is kiadnak, de ezek ellenőrzését sem tapasztaltam.)

 Senki sem firtatja tehát, hogy jó helyen ülök-e.

Nyilván ez errefelé teljesen egyértelmű. Ahogy az is, hogy a négyfős társaságok legnagyobb örömére az egyterű kocsikban a páros székekből többet is egyszerűen egymás felé lehet fordítani. De hogy egy kis negatívumot is említsünk: vagononként két tévén futnak a figyelemelterelő reklámok, bár elrejtenek köztük olykor némi téli olimpiai sportágbemutatót is.

És zárásként még egy barátságos találmány: nem elég a modern váróterem, a peronok mellett is található több, néhány négyzetméteres, üvegfallal ellátott, fűtött, berendezésként csupán néhány székkel ellátott helyiség, hogy a vonat érkezése előtti pár percben se fázzon senki.

HÍRARCHÍVUM