mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/2652/html/sokat-nyernenk-ha-ko.html

Sokat nyernénk, ha közúti áruforgalmat vasútra és vízi útra terelnénk

Írta: ,

Több tíz milliárd forinttal is csökkenteni lehetne a közutak környezeti terhelését és útfelújítási igényét éves szinten, ha a nagy távolságú (1.000 kilométer feletti) közúti áruforgalom 10-20 százalékát vasútra és vízi útra terelnék – áll a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) legújabb, az intermodális fuvarozás hazai helyzetét bemutató elemzésében

sokat-nyernenk-ha-ko

A szervezet szerint a közúti, vasúti és vízi fuvarozási együttműködések magasabb szintre emelésével évi 25-50 ezer kamion tűnhetne el az utakról, a vasút új üzleti megrendelésekhez juthatna, a közúti fuvarozók pedig költségeket takaríthatnának meg, valamint az ágazatban egyre nagyobb problémát jelentő sofőrhiányt is kompenzálni lehetne. A Szövetség tavaly átfogó intézkedési tervet nyújtott be a kormány számára, melyben rámutatott: a kormányzat és a logisztikai szakma együttműködésével a folyamat felgyorsítható és már rövidtávon is jelentős eredményeket lehetne elérni.

A MLSZKSZ immár hetedik éve elemzi a magyarországi intermodális fuvarozás helyzetét és fogalmazza meg a kormány és az ágazat számára azokat a legfontosabb irányelveket és intézkedési javaslatokat, amelyek megvalósításával növelhető a hazai intermodális árufuvarozás hatékonysága és versenyképessége. (Az intermodális, vagy kombinált fuvarozás lényege, hogy az áru többféle fuvarozási mód kombinálásával jut el a célhelyére, miközben nem az árut rakodják át a tehergépjárműről a vasútra, hanem magát a szállítóeszközt, azaz a pótkocsi, vagy a szállítókonténer vált fuvarozási módot.) Az intermodális fuvarozás hazai helyzetének javítása összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák.

 Kamionkerítések alakultak ki Európa útjain

A Szövetség legújabb elemzésében rámutatott arra, hogy bár az intermodális forgalom az elmúlt öt évben lassú növekedést mutat, várakozásokkal ellentétben a területen áttörést egyelőre nem sikerült elérni. Az elmúlt években hozott különböző szabályozói intézkedések (használatarányos útdíj bevezetése, EKÁER, pihenőidő stb.) és környezeti tényezők (sofőrhiány, útfelújítások, migrációs nyomás) hatására sem tudott az intermodális fuvarozás a közúti fuvarozás számára versenyképes alternatívává válni. Eközben mára Európa számos országának autópályáin szinte összefüggő kamionkerítések alakultak ki, ami nemcsak jelentős környezeti terhelést, hanem komoly közlekedésbiztonsági kockázatot is jelent. A közúti áruforgalom növekedésének ráadásul egyre komolyabb akadályává vált hazánkban az ágazatban jelentkező sofőrhiány.

 Évi 50 ezer kamiont válthatna ki az intermodális fuvarozás fejlesztése

A fenti hatások miatt ugyanakkor egyre több fuvarozó vállalat keresné a lehetőséget, hogy a nagytávolságú közúti szállítmányokat vasútra, vízre tudja rakni – mondta Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke hozzátette: a gond az, hogy egyelőre nincsenek széles körben elterjedt és jó ár-érték arányú megoldások a piacon. Holott az intermodális forgalom fejlődésével gyorsabb lenne az áruszállítás – vasúttal 24 óra alatt akár 1.200 km is megtehető –, csökkenne a környezetterhelés és migrációból eredő kockázatok is. Eközben nőne közlekedésbiztonság és közvetlen költségcsökkenés is jelentkezne a közúti flottát üzemeltetőknél: kevesebb gépkocsivezetőt (30 sofőr helyett 1 mozdonyvezető) és kevesebb vontatót kellene alkalmazniuk (itt akár 40%-os megtakarítás is elérhető), emellett az amortizációs és a szervízköltségek is csökkennének (gumikopás, javítás/karbantartás, pótkocsik cseréje nagyobb időközzel) – mutatott rá az MLSZKSZ elnöke.

Összességében éves szinten több tízmilliárd forinttal is csökkenteni lehetne a közutak környezeti terhelését és útfelújítási igényét, ha az ezer kilométer feletti közúti áruforgalom 10-20 százalékát vasútra és vízre terelnék – hangsúlyozta Fülöp Zsolt. A szövetség elemzése szerint Budapest és 70 km-s vonzáskörzetében évente több mint 500 ezer nehéz tehergépjármű közlekedik. Ennek a forgalomnak az 5-10 százaléka potenciális üzleti partnere lehetne a vasúti intermodális fuvarozásnak. Ez évi akár 25-50 ezer közúti nehézpótkocsi intermodális fuvarozását is jelenthetné, és ugyanennyivel csökkenne a közúton közlekedő kamionok száma. „Másképpen nézve ez olyan, mintha 90 napig, Budapest körzetéből, M1-s autópályán, export irányába egyetlen J4-s kategóriájú nehézteherautó sem közlekedne” – tette hozzá Fülöp Zsolt.

 Átfogó intézkedési tervet javasol az MLSZKSZ

Az MLSZKSZ elnöke úgy látja, hogy a kormányzat és a logisztikai szakma együttműködésével a folyamat felgyorsítható és már rövid távon is jelentős eredményeket lehetne elérni. A Szövetség szerint a hazai intermodális rendszer hatékony működéséhez az alábbi főbb irányelveknek és feltételeknek szükséges teljesülnie:

A változó világpiaci környezethez igazodó nemzeti közlekedéspolitikát kell megteremteni, amely logisztikai szempontból kínálati pozícióba hozza az országot.
Azonos infrastruktúra használati feltételeket kell kialakítani a közúti, vasúti, vízi fuvarozás vonatkozásban.
Ösztönző rendszer bevezetésével támogatni szükséges az intermodális rendszerek igénybevételét, és vonzó üzleti környezetet kellene teremteni, hogy megérje a közúti fuvarozóknak közlekedési módot váltani.
Ösztönözni (különböző pályázati kiírásokban a támogatás feltételeként előírni) szükséges az újonnan épülő ipari parkokat, a nagyobb raktárakat és a logisztikai központokat a vasúti összeköttetésük kiépítésére.
Egyszerűsíteni és korszerűsíteni szükséges a vasúti működési szabályzatokat, az adminisztrációt és a nemzetközi vasúti fuvardíjadás módját gyorsítani.
Fejleszteni szükséges műszakilag a vasúti és vízi eszközállományt, a közlekedési- és logisztikai szakemberek képzését fel kell gyorsítani.
 

Az MLSZKSZ szerint a fenti javaslatok közül már az adminisztratív jellegű intézkedésekkel, minimális anyagi ráfordítással is érdemi közlekedésmód-váltás lenne elérhető vasúti és a vízi fuvarozás irányába. Csak az intézkedések kisebb hányada igényelne komolyabb költségeket, amelyeket viszont megfelelő ütemezéssel, a költségvetést kevésbé terhelő módon is meg lehetne valósítani.

Az intermodális fuvarozás legfontosabb előnyei:

Az intermodális (kombinált közúti-vasúti-vízi) fuvarozás helyzetének javítása egy modern, korszerű, fenntartható közlekedési rendszer kialakítását jelenti, amely az egyes közlekedési alágazatok előnyeit egyesíteni tudja, és érdemi módváltásra tudja ösztönözni a logisztikai ágazat szereplőit a környezetbarátabb közlekedési ágazatok irányába.
Optimalizálja a közúti/vasúti/vízi teherfuvarozási ágazatok előnyét, felélesztve a belső vasúti teherpiacot és jelentősen élénkítve a tranzit teherfuvarozást.
A közlekedési módváltás célja a közút terheltségének, fenntartási kiadásainak csökkentése, az utak állapotának javítása, az amortizáció mérséklése, a környezetterhelés (károsanyag-kibocsátás, zajszint), és a kamionok által okozott torlódás és balesetveszély mérséklése. A vasúti- és vízi intermodális forgalom részarányának növelése hozzájárulna a közúti fuvarozók sofőrhiányának mérsékléséhez is.

HÍRARCHÍVUM