mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/2732/html/az-intermodalis-fuva.html

Az intermodális fuvarozás hazai helyzete

Írta: ,

Évi több 10 milliárd forint megtakarítást hozna az intermodális fuvarozás fejlesztése, és 50 ezerrel kevesebb kamion koptatná az utakat

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) legújabb, az intermodális fuvarozás hazai helyzetét bemutató elemzése szerint több 10 milliárd forinttal is csökkenteni lehetne a közutak környezeti terhelését és útfelújítási igényét éves szinten, ha a nagy távolságú (1000 kilométer feletti) közúti áruforgalom 10-20%-át vasútra és vízi útra terelnék. Az MLSZKSZ szerint a közúti, vasúti és vízi fuvarozási együttműködések magasabb szintre emelésével évi 25-50 000 kamion tűnhetne el az utakról, a vasút új üzleti megrendelésekhez juthatna, a közúti fuvarozók pedig költségeket takaríthatnának meg, valamint az ágazatban egyre nagyobb problémát jelentő sofőrhiányt is kompenzálni lehetne. A szövetség tavaly átfogó intézkedési tervet nyújtott be a Kormány számára, amelyben rámutatott: a kormányzat és a logisztikai szakma együttműködésével a folyamat felgyorsítható és már rövid távon is jelentős eredményeket lehetne elérni.
Kamionkerítések Európa útjain
A szövetség legújabb elemzésében rámutatott arra, hogy bár az intermodális forgalom az elmúlt öt évben lassú növekedést mutat, a várakozásokkal ellentétben a területen áttörést egyelőre nem sikerült elérni. Az elmúlt években hozott különböző szabályozói intézkedések (használatarányos útdíj bevezetése, EKÁER, pihenőidő stb.) és környezeti tényezők (sofőrhiány, útfelújítások, migrációs nyomás) hatására sem tudott az intermodális fuvarozás a közúti fuvarozás számára versenyképes alternatívává válni. Eközben mára Európa számos országának autópályáin szinte összefüggő kamionkerítések alakultak ki, és ez nemcsak jelentős környezeti terhelést, hanem komoly közlekedésbiztonsági kockázatot is jelent. A közúti áruforgalom növekedésének ráadásul egyre komolyabb akadályává vált hazánkban az ágazatban jelentkező sofőrhiány.
Évi 50 ezer kamiont válthatna ki az intermodális fuvarozás fejlesztése
- A fenti hatások miatt ugyanakkor egyre több fuvarozó vállalat keresné a lehetőséget, hogy a nagy távolságú közúti szállítmányokat vasútra, vízre tudja rakni - mondta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. Hozzátette: a gond az, hogy egyelőre nincsenek széles körben elterjedt és jó ár-érték arányú megoldások a piacon, holott az intermodális forgalom fejlődésével gyorsabb lenne az áruszállítás - vasúttal 24 óra alatt akár 1200 km is megtehető -, csökkenne a környezetterhelés és a migrációból eredő kockázatok is. Eközben nőne a közlekedésbiztonság és közvetlen költségcsökkenés is jelentkezne a közúti flottát üzemeltetőknél: kevesebb gépkocsivezetőt (30 sofőr helyett 1 mozdonyvezető) és kevesebb vontatót kellene alkalmazniuk (itt akár 40%-os megtakarítás is elérhető), emellett az amortizációs és a szervizköltségek is csökkennének (gumikopás, javítás/karbantartás, pótkocsik cseréje nagyobb időközzel).
- Összességében éves szinten több 10 milliárd forinttal is csökkenteni lehetne a közutak környezeti terhelését és útfelújítási igényét, ha az 1000 kilométer feletti közúti áruforgalom 10-20%-át vasútra és vízre terelnék - hangsúlyozta Fülöp Zsolt. A szövetség elemzése szerint Budapest és a főváros 70 kilométeres vonzáskörzetében évente több mint 500 000 nehéz tehergépjármű közlekedik. Ennek a forgalomnak az 5-10%-a potenciális üzleti partnere lehetne a vasúti intermodális fuvarozásnak. Ez évi akár 25-50 000 közúti nehézpótkocsi intermodális fuvarozását is jelenthetné, és ugyanennyivel csökkenne a közúton közlekedő kamionok száma. - Másképpen nézve ez olyan, mintha 90 napig, Budapest körzetéből az M1-es autópályán, export irányba egyetlen J4-s kategóriájú nehézteherautó sem közlekedne - tette hozzá az MLSZKSZ elnöke.
Átfogó intézkedési tervjavaslat
Az MLSZKSZ elnöke úgy látja, hogy a kormányzat és a logisztikai szakma együttműködésével a folyamat felgyorsítható és már rövid távon is jelentős eredményeket lehetne elérni. A szövetség szerint a hazai intermodális rendszer hatékony működéséhez az alábbi főbb irányelveknek és feltételeknek szükséges teljesülnie:
A változó világpiaci környezethez igazodó nemzeti közlekedéspolitikát kell megteremteni, amely logisztikai szempontból kínálati pozícióba hozza az országot.
Azonos infrastruktúra-használati feltételeket kell kialakítani a közúti, vasúti, vízi fuvarozás vonatkozásában.
Ösztönző rendszer bevezetésével támogatni szükséges az intermodális rendszerek igénybevételét, és vonzó üzleti környezetet kellene teremteni, hogy megérje a közúti fuvarozóknak közlekedési módot váltani.
Ösztönözni (különböző pályázati kiírásokban a támogatás feltételeként előírni) szükséges az újonnan épülő ipari parkokat, a nagyobb raktárakat és a logisztikai központokat a vasúti összeköttetés kiépítésére.
Egyszerűsíteni és korszerűsíteni szükséges a vasúti működési szabályzatokat, az adminisztrációt és a nemzetközi vasúti fuvarra az árajánlat-adás módját gyorsítani.
Műszakilag fejleszteni szükséges a vasúti és vízi eszközállományt, a közlekedési és logisztikai szakemberek képzését fel kell gyorsítani.
Az MLSZKSZ szerint a fenti javaslatok közül már az adminisztratív jellegű intézkedésekkel, minimális anyagi ráfordítással is érdemi közlekedésmód-váltás lenne elérhető a vasúti és a vízi fuvarozás irányába. Csak az intézkedések kisebb hányada igényelne komolyabb költségeket, amelyeket viszont megfelelő ütemezéssel, a költségvetést kevésbé terhelő módon is meg lehetne valósítani.
Az intermodális fuvarozás előnyei
Az intermodális (kombinált közúti-vasúti-vízi) fuvarozás helyzetének javítása egy modern, korszerű, fenntartható közlekedési rendszer kialakítását jelenti, amely az egyes közlekedési alágazatok előnyeit egyesíti, valamint érdemi módváltásra tudja ösztönözni a logisztikai ágazat szereplőit a környezetbarátabb közlekedési ágazatok irányába.
Optimalizálja a közúti/vasúti/vízi teherfuvarozási ágazatok előnyét, felélesztve a belső vasúti teherpiacot és élénkítve a tranzit teherfuvarozást.
A közlekedési módváltás célja a közút terheltségének, fenntartási kiadásainak csökkentése, az utak állapotának javítása, az amortizáció mérséklése, a környezetterhelés (károsanyag-kibocsátás, zajszint), illetve a kamionok által okozott torlódás és balesetveszély mérséklése. A vasúti és vízi intermodális forgalom részarányának növelése hozzájárulna a közúti fuvarozásban a sofőrhiány mérsékléséhez is.

HÍRARCHÍVUM