mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/870/html/tovabb-szigoritottak.html

Tovább szigorították az új Mt-t


paragrafusA már elfogadott Munka törvénykönyvét is átírta a törvény hatályba lépését segítő átmeneti rendelkezések elfogadásával az Országgyűlés. Uniós előírások nyomán a jogszabály néhol még szigorúbb lett a munkavállalók számára: nem járnak jól a közlekedési alkalmazottak, de a kötetlen munkarendben dolgozók sem. 

Mit rendeznek át az átmeneti rendelkezések?

A hétfőn este elfogadott javaslatcsomagban az átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új munkajogi szabályokat a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. Ezért a munkaszerződéseket nem feltétlenül kell módosítani.

Mögöttes szabályként az új Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni azonnal, a szabadságra és a távolléti díjra vonatkozó új szabályozás azonban csak 2013-tól lép életbe. Lehetnek ugyan bonyolult jogalkalmazási helyzetek – ezekről és az átmeneti rendelkezések által kínált megoldási lehetőségekről is beszélgettünk korábban dr. Berke Gyulával, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánjával.

Pontosítások az új Mt-ben

A már kihirdetett új Munka Törvénykönyvét a szöveg pontosítása, valamint néhány uniós irányelv kötelező átültetése miatt módosította a hétfőn elfogadott törvényjavaslat. Az Európai Bizottság ugyanis a Munka Törvénykönyvét is vizsgálta számos más új magyar törvény mellett abból a szempontból, hogy megfelel-e az uniós jognak.

Módosul az új Mt. azon rendelkezése, amely szerint kollektív szerződés legfeljebb 6 havi próbaidőt állapíthat meg. A próbaidőt ugyanis továbbra is csak munkaszerződésben lehet kikötni, a kollektív szerződés legfeljebb az időbeli kereteit tolhatja ki – akár 6 hónapra. A próbaidőt és annak tartamát is munkaszerződésben kell meghatározni.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (évente 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra) szabályait arányosan kell alkalmazni, ha munkavállaló foglalkoztatása év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jön létre. Ugyanígy érvényesül az arányosság követelménye a szabadság kiadásánál is.

A módosítás kimondja, hogy a felmondás szabályaitól csak a munkavállaló javára lehet eltérni a kollektív szerződésben. A módosításból viszont azt is következik, hogy a felek megállapodása eltérhet a felmondás törvényben meghatározott szabályaitól.

Pontosítják az új Munka Törvénykönyvével bevezetett kötetlen munkarend fogalmát is. Az az alkalmazott dolgozik kötetlen munkarendben, aki heti átlagban legalább napi munkaidejének felét saját maga osztja be. A munkáltató írásban engedheti át a munkaidő beosztásának jogát – mégpedig a munkakör sajátos jellegére vagy a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel. A munkavállaló számára ez a munkarend azt eredményezi, hogy nincs túlóra-elszámolás és kifizetés, a munkáltatónak pedig nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetnie. Ez a rendelkezés a munkavállalónak nem feltétlenül előnyös, azonban uniós irányelvnek (a 2003/88/EK irányelv 17. cikk) való megfelelési kötelezettséget teljesít vele a jogalkotó.

Ugyanezen irányelv 22. cikkéhez igazodik a készenléti jellegű munkakör pontosítása. Készenlét (napi 24, heti 72 óra maximum) csak a felek írásbeli megállapodásával határozható meg, a megállapodást pedig a munkavállaló a hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén pedig a munkaidő-keret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja, és ezért hátrány nem érheti. Ezeket a megállapodásokat a munkáltató a jövőben köteles lesz nyilvántartani.

A munkaviszony megszűnésekor további 2 munkanapja van a munkáltatónak a munkabér és egyéb járandóságok kifizetésére. Felmondásnál az utolsó munkában töltött naptól, egyébként pedig legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon kell fizetnie a munkáltatónak. A kihirdetett törvény 3 munkanapot biztosított erre.

Munkaerő-kölcsönzésnél általánosan 15 nap a felmondási idő.

Mégis lehet vasárnapi munkavégzés a kereskedelemben

A kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál - a lakosság vásárlási szokásait figyelembe véve - a módosítás lehetővé teszi, hogy vasárnapra rendes munkaidőben is beoszthatók legyenek a kereskedelmi tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók. A vasárnapi munkavégzésért a jövőben azonban már csak 50 százalékos bérpótlék jár.

Munkaidő

Módosulnak a munkaidőre vonatkozó törvényi szabályoktól eltérő megállapodások keretei is. Például a munkaközi szünet szabályaitól csak a munkavállaló javára lehet majd eltérni (legalább 6 órás munkaidő esetén napi 20 perc, 9 órás munkaidőnél ezen felül még legalább 25 perc szünetet kötelező biztosítani).

Az életkor alapján a munkavállalót megillető pótszabadság tartamától kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni.

Bizonyos ágazatoknál a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása kivételt tehet – akár a munkavállalók hátrányára is. A módosítás a 2003/88/EK irányelv 18. és 22. cikkének átvétele. Így mind a felek megállapodása, mind pedig kollektív szerződés lehetővé teszi az eltérő megállapodást

a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató,

a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,

a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító,

a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben,

a kikötőben

foglalkoztatott munkavállaló tekintetében.

Írásbeli megállapodással lehet eltérni a napi, heti munkaidő maximumának meghatározásától azzal a feltétellel, hogy a megállapodást a munkavállaló 15 napos határidővel felmondhatja), kollektív szerződés viszont eltérő szabályokat állapíthat meg a vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre, a napi és heti pihenőnapokra és a rendkívüli munkaidőre vonatkozóan is.

Műszakpótlék, túlórapótlék

Nem csak a többműszakos munkáltatónál keletkezik jogosultság a műszakpótlékra. A módosított rendelkezés értelmében ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18.00 és 06.00 óra közötti időtartam alatti munkavégzésre 30 százalék bérpótlék jár. A változás akkor rendszeres, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmadánál eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

A rendkívüli munkavégzésért csak akkor adható a pénzbeli 50 százalékos bérpótlék helyett szabadidő – ha a felek így állapodnak meg, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezetten így rendezi. Külön írásos megállapodás hiányában a pótlékot pénzben kell kifizetni.

Egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás

Már ezen a nyáron egyszerűbb szabályokkal lehet alkalmi munkásokat foglalkoztatni, az új Mt. erre vonatkozó rendelkezései is változnak, kevesebb adminisztrációval kell számolniuk a munkáltatóknak. Új rendelkezés, hogy a napi munkaidő – munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is – beosztható egyenlőtlenül.

Állami, önkormányzati cégek: vége a kivételeknek

A módosítás értelmében kollektív szerződés vagy a felek megállapodása sem térhet el a köztulajdonban álló cégek alkalmazottai felmondási idejének Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályaitól, azaz nem lehet a Munka Törvénykönyve maximumánál hosszabb felmondási időt kikötni. Határozott idejű munkaviszonynál is kötelezően alkalmazni kell az Mt-nek azt a rendelkezését, hogy a felmondási idő legfeljebb a határozott idő lejártáig tarthat, és a végkielégítés Mt-ben meghatározott maximumától sem lehet eltérni. Így már nem lehet olyan menedzserszerződéseket kötni, ami kiugróan magas "lelépési pénzekkel" jár.

Az átmeneti rendelkezések alapján a július 1-jét, azaz az új Mt. hatályba lépését megelőzően megkötött megállapodások érvényességét (azok hatályban léte alatt) az új szabályozás nem érinti, azt csak a hatálybalépést követően megkötött megállapodásokra kell alkalmazni.

Az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt sem lehet majd megállapítani ezeknél a cégeknél, kivéve ha ez egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történik. Ugyanígy nem lehet olyan megállapodást sem kötni, ami eltérne attól az Mt-beli szabálytól, hogy nem számít bele a munkaidőbe a munkahelyre utazás illetve az onnan hazautazás időtartama.

Kollektív szerződés – munkáltatói jogutódlás

Uniós irányelvhez (2001/23/EK irányelv 3. cikk) igazítás eredményeképpen kerül be a Munka Törvénykönyvébe, hogy amennyiben változik a munkáltató személye (például eladják a céget), az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvételt követő egy évig köteles fenntartani. Ez a kötelezettség teljes körű, nem lesznek kivételek. Az új Mt ugyanis kivette volna a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok megtartását ebből a körből, azaz fenntartotta volna a most hatályos szabályozást.

Mindebből az következik, hogy az átvevő munkáltató a kollektív szerződés munkaidő-beosztásra vonatkozó rendelkezéseit is köteles lesz fenntartani minden olyan esetben, amikor munkáltató személyében bekövetkező változásra az Mt. hatálybalépését követően kerül sor.

Amennyiben viszont az átvevő munkáltatónál az átvétel időpontját követően van hatályos kollektív szerződés, akkor nem kell alkalmazni a jogelőd kollektív szerződését.


Forrás:ado.hu

HÍRARCHÍVUM