mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/942/html/utazasi-kedvezmenyek.html

Utazási kedvezmények: úgy vennék el, hogy szinte minden maradjon


Utazási kedvezmények: úgy vennék el, hogy szinte minden maradjon vlnerHa a diákok, a nyugdíjasok és a rokkantak vasúti kedvezménye megmarad, akkor nem lehet 20 milliárd forintot megtakarítani, ahogy azt Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár kedden a kedvezményrendszer átalakításáról előrebocsátotta. Az ügyben szakmai egyeztetés nem történt, igaz, még a részletek ismertetésére se került sor.


A 38 utazási kedvezmény közül mindössze négy maradhat a jövőben, ezzel a lépéssel pedig 20 milliárd forintot spórolnának az új rendszerben - nyilatkozta kedden Völner Pál az InfoRádió Aréna című műsorában. Az infrastruktúráért felelős államtitkár szerint a diákok, nyugdíjasok és rokkantak kedvezményei maradnának változatlanok.

Völner nyilatkozatára a MÁV-Start Zrt. hivatalosan szerdán úgy reagált, hogy a kérdésben még folyamatos az egyeztetés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a vasúttársaság között. A hvg.hu névtelenséget kérő MÁV-os forrásból viszont úgy értesült, hogy a téma ugyan hónapok óta napirenden van, de szakmai egyeztetés valójában nem volt a Völner-bejelentés előtt. "Nem világos, hogy a politikus miért most beszélt erről a kérdésről, de az sem, hogyan jött ki nekik éppen 20 milliárd forintos megtakarítás" - mondta.

Nagy változások aligha lesznek

Az igénybe vett kedvezmények zöme (65-70 százaléka) épp a diák- és nyugdíjas utazásokhoz kapcsolódik. A MÁV-Start hivatalos 2011-es utasszám adatai szerint az évi 144 millió utasnak kevesebb mint 38 százaléka fizeti ki a teljes árú jegyet. Díjmenetesen 30 millióan utaznak, javarészt nyugdíjasok, de további 60 millió kedvezménnyel utazó többsége is diák vagy rokkant. Ha az ő kedvezményük megmarad, aligha jön ki a 20 milliárdos megtakarítás. A hvg.hu megkeresésére Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy ugyanazok az opciók léteznek a kedvezményrendszer átalakítására, mint háromnegyed évvel ezelőtt. A minisztériumban több különböző változatot is kidolgoztak, de egyelőre azért nincs döntés ebben a kérdésben, mert csomagban fogják azt meghozni a közösségi közlekedés reformjával egyidejűleg. Fónagy egy októberi interjúban kijelentette, hogy a kedvezményekről szóló döntés politikai lesz.

Csak halasztják a döntést

Az utazási kedvezmények drasztikus szűkítéséről már az idén is, többször is szó volt. Az NFM parlamenti államtitkára, Fónagy János áprilisban azt mondta, hogy a 65 év felettiek, a hat éven aluliak, a nagycsaládosok és a fogyatékkal élők kedvezményei megmaradnak, de elképzelhető, hogy ha nem szűkül a kedvezmények köre, akkor azokkal csak csúcsidőn kívül lehetne élni. Völner Pál ugyancsak tavasszal azt nyilatkozta, hogy majd nyáron lehet több információt tudni arra vonatkozólag, hogy milyen utazási kedvezmények szűnnek meg, alakulnak át. Június közepén, a 2013-as évi költségvetés első verziójából arra lehetett következtetni, hogy a kormány drasztikus változást készít elő a jegykedvezmény-rendszerben. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára pedig szeptemberben erősítette meg újfent, hogy a kormánynak felül kell vizsgálnia az utazási kedvezmények rendszerét. Az ígérgetésekből egyelőre semmi sem lett.

Völner az InfoRádióban azzal kapcsolatban nem fogalmazott egyértelműen, hogy milyen kedvezményeket vonnak el. Nagyjából 30 kedvezményfajta megszüntetéséről és/vagy átalakításáról már valóban hónapok óta győzködik egymást az illetékesek. De nem látszik, hogy közelebb jutottak volna olyan kérdések megoldásában, mint a nagycsaládosok utazási kedvezménye vagy a múzeumlátogatáshoz (köztük a Szent Korona megtekintéséhez) kapcsolódó utazási kedvezmények megszüntethetősége. Minden kedvezményelvétel azonban valamilyen társadalmi csoportot sértene, ami biztosan feszültséget szül. Az átalakítás olyan értelmesnek tűnő konstrukciót is felülírhat, mint a MÁV-Start-kártya, mely a kártyakibocsátó és a vasút közös biznisze: általában munkáltatók veszik a munkavállalóiknak. Kérdés, hogy a jelenlegi kedvezménykulcsokkal ez a MÁV-nak mennyire rentábilis. (Áprilisban éves kártyából 4400, félévesből pedig 4000 volt forgalomban.)

Futnak az ígéretek után

Völner szavai arra utalnak, hogy a kormány igyekszik "beérni" saját ígéreteit, mivel a Széll Kálmán-tervben vállalták, hogy 2013-ban 60 milliárd forintot spórolnak meg a tömegközlekedés átalakításával (nem csak az utazási kedvezményekkel), a tavaly decemberben Brüsszelnek a túlzotthiány-elleni eljárás miatt megküldött dokumentumban pedig azt vállalta a kormány, hogy csak az idén már 16 milliárdot spórol meg a kedvezmények visszavágásával. Mindezeknek azonban egyelőre nyoma sincs.

Megint csak a szárnyvonalak

Völner Pál a menetrendeket is átvizsgálná a megtakarítások növelése érdekében. Ez azért furcsa, mert korábban a kormány már végrehajtott efféle racionalizálást, ami azonban nem hozta a várt 12 milliárd forintos megtakarítást. Az újabb mellékvonal-bezárások kérdésének felbukkanása viszont azért érdekes, mert a Fidesz nemcsak hogy ez ellen kampányolt 2010-ben, és hatalomra kerülését követően több, korábban bezárt vonalat nyitott meg újra, de legutóbb az idén nyáron utasított vissza az NFM minden erről szóló híresztelést.

A probléma gyökere a vasúttársaság szemszögéből egyébként az, hogy az állam nem 100 százalékra egészíti ki a jegy árát. Már az Orbán-kormány idején elfogadott új támogatási rendszerben egy féláras jegy árát a teljes árúhoz képest csak 72,25 százalékig egészíti ki az állam, egy 90 százalékos kedvezménnyel váltható jegynél a helyzet még rosszabb: a kedvezményes jegyből és az állami kiegészítésből összeálló bevétel csak 52 százalék a teljes árhoz képest. Egy közlekedési szakértő arra hívta fel a figyelmünket, hogy a 20 milliárd forintos megtakarítást érdemes a cég éves árbevételére vetíteni. A jegyeladásokból és állami költségtérítésből 220 milliárd forintja volt 2011-ben a MÁV-Startnak, a tervezett 20 milliárdos vágás így a vasúti személyszállító bevételeinek tizedét jelentené.

Van szigorú, de működőképes kedvezményrendszer is

A hvg.hu korábban részletesen foglalkozott a más országokban fellelhető utazási kedvezményekkel, elsősorban az osztrák példával. Ausztriában a rendszer filozófiája arra épül, hogy megszűnt az átfogó, szociálpolitikai alapon, alanyi jogon járó kedvezményrendszer, és helyette az állam a vasúti szolgáltatás fenntartását segíti. Ausztriában nem ad az állam fogyasztói árkiegészítést, az osztrák államvasút (ÖBB) állami finanszírozása ugyanis nem az utasokra, hanem a vasútvonalakra ad támogatást. Vannak olyan vonalak, amiket üzleti alapon kell működtetnie az osztrák vasútnak, és vannak, amiket a közszolgáltatási szerződés alapján, kisebb-nagyobb mértékben támogat az állam. A Hegyeshalom-Salzburg vonalat például teljes egészében üzleti alapon üzemelteti az ÖBB, az ország déli szárnyvonalainak a működtetéséhez viszont az államtól fix összeget kap egy közszolgáltatási szerződés részeként. Ausztriában vannak magán- és regionális szolgáltatók is, az állam velük is köthet ilyen szerződést. Ez az elv Ausztriában még akkor is működik, amikor egy-egy vonalszakasz túl drágának bizonyult vasúti közlekedésre, de az ÖBB egyik leányvállalatán keresztül megoldotta a vasúti végpontra a buszos ráhordást. Vagyis ez a modell nagy rugalmasságot tesz lehetővé a tervezésben.

Az egyes vonalakra kötött közszolgáltatási szerződéssel az állam célja az, hogy ne terhelje indokoltnál nagyobb mértékben a saját büdzséjét, viszont azért olyan területeken is legyen közlekedési szolgáltatás, ahol ennek biztosítása üzleti alapon már nem érné meg, de a társadalmi mobilitás érdekében nem szabad róla lemondani. Annak eldöntésére és folyamatos ellenőrzésére, hogy az utasforgalom, illetve annak összetétele indokolja-e egyes vonalak támogatását, nagy segítséget nyújtanak az elektronikus utazási kártyák. Ezeket a különböző alapú kedvezmények igénybevételéhez kell használni. A kártyák nemcsak pontosan rögzítik az egyének utazási szokásait, és azt, hogy milyen kedvezményre jogosultak, hanem arra is jók, hogy az adatok alapján adatokat nyerjünk a vonalak forgalmára, és ezáltal az üzleti tervezéshez. És itt jön a fontos különbség: a kedvezményeket az utasoknak az ÖBB adja, az állam alanyi jogon nem ad semmilyen kedvezményt egyetlen csoportnak sem. Ahhoz pedig, hogy valaki kedvezményt kapjon, meg kell vásárolnia a kártyát egy adott időszakra (egy évre), különben a teljes árú szolgáltatást kell az utasnak megfizetnie.
hvg

HÍRARCHÍVUM