mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért!

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/958/html/sulyos-munkabalesete.html

Súlyos munkabalesetek vizsgálata

Írta: ,

Súlyos munkabalesetek vizsgálata

 

A vizsgálat protokollja részben a 1993. évi XCIII. törvényben, valamint a MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zártkörűen Működő Részvénytársaság Munkavédelmi Szabályzatában szabályozott.

A 1993. évi XCIII. törvény szerint súlyos az a munkabaleset, amely:

  • a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;

  • valamely érzékszerv, érzékelő képesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;

  • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;

  • súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);

  • beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Súlyos munkabalesetek esetében a baleset helyszíne szerint intézkedésre jogosult vezető, távollétében a rendelkezésre jogosult munkavállaló köteles gondoskodni arról, hogy a helyszín, a bizonyításhoz szükséges nyomok a rendőrség, a munkavédelmi hatóság és a munkabiztonsági szolgáltató munkabaleseti készenlétese megérkezéséig érintetlen maradjon.

Ha a személyek mentése, vagy további veszélyek megelőzése szükségessé teszi – csak a tűzoltóság, mentők felkérésére – a helyszín megváltoztatására engedélyt adhat:

  • a baleset helyszíne szerint intézkedésre jogosult munkavállaló, ha az illetékes balesetvizsgáló még nincs jelen;
  • a rendőrségi helyszínelő akkor is, ha a Társaság részéről a baleset helyszínelése még nem kezdődött meg;
  • a balesetvizsgáló a rendőrségi helyszínelő hozzájárulásával.

Az engedély megadását a helyszíni balesetvizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A helyszín megváltoztatásáért – mivel ez a baleset körülményeinek megállapítását jelentősen befolyásolhatja – az engedélyt adó a felelős.

A helyszín megváltoztatása, illetőleg a munka folytatása előtt a helyszínről rajzot vagy fényképfelvételeket kell készíteni, vagy egyéb módon, a helyszínen meg kell jelölni a balesetben érintett személyek, tárgyak helyzetét úgy, hogy a balesetet megelőző eredeti állapot minél pontosabban rekonstruálható legyen. A tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket meg kell őrizni.

A súlyos munkabaleset azonnali helyszíni vizsgálatát a munkabiztonsági szolgáltatónak a baleset helyszíne szerinti készenlétes munkavállalója végzi. A helyszíni vizsgálatban a sérült munkáltatója vagy megbízottja köteles részt venni.

Ha vasútüzemi rendkívüli esemény következtében vasúti munkavállaló súlyos munkabalesetet szenvedett, az azonnali helyszíni vizsgálatot a vasútbiztonsági és a munkabiztonsági szervezet központi vizsgálat keretében közösen végzi. A közös vizsgálat vezetője a vasútbiztonsági szervezet balesetvizsgálója. A vasútbiztonsági szervezet balesetvizsgálója köteles a vizsgálat teljes folyamatában a munkabiztonsági szervezet balesetvizsgálóját bevonni, és a véleményes jelentést közösen aláírni.

A súlyos munkabalesetről helyszíni balesetvizsgálati jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a baleset akkor ismert körülményeit, a helyszín pontos meghatározását, a munkaterületre vonatkozó megállapításokat (pl.: megvilágítás, zajhatás, láthatóság, stb.), személyi feltételeket, a balesetet okozó, vagy abban közreható munkaeszköz jellemzőit, biztonsági berendezéseinek működését, illetve működtetését.

Súlyos munkabalesetek esetén a sérült felett munkáltatói jogkört gyakorló által megbízott személy köteles értesíteni a Központi Munkavédelmi Bizottság elnökét.

Munkabalesetek kivizsgálásának szempontjai

  • helyszíni szemlét kell tartani, a szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videó felvételen rögzíteni kell, a munkabalesetről információval rendelkező személyeket meg kell hallgatni és a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni;

  • a balesetben közrehatott létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotának vizsgálata (minősítés, üzembe helyezés, műszaki felülvizsgálat), kezelési, karbantartási utasítások megléte;

  • egyéni- és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolat megléte, megfelelősége, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülésének vizsgálata;

  • a környezeti tényezők, ezek jelenléte, mértéke, hatása a balesetre (mechanikai,

    kémiai, elektromos, meteorológiai, klímatényezők, zaj, rezgés, sugárzás, hőmérséklet, élőlény hatásai, stb.);

  • munkaszervezés (ellenőrzés, irányítás, munkavégzés üteme), munkakörnyezet (munkatér nagysága, közlekedési terület, ergonómia érvényesülése, üzemi rend, tisztaság) vizsgálata;

  • a balesetet szenvedett munkavállaló és a balesetben közreható személyek munkavédelmi, szakmai, orvosi alkalmasságának vizsgálata;

  • az érintett munkaeszközökre, munkafolyamatra a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) cselekedetére vonatkozó előírások érvényesülése, az előírástól való eltérés mértéke, munkára képes állapot vizsgálata;

  • a balesetet kiváltó okok meghatározása az eddig felsoroltak hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával.

A meghallgatások során felvett jegyzőkönyv valamennyi oldalát a meghallgatottnak és a meghallgatást végzőnek is alá kell írnia. A baleset kivizsgálása után kell a munkabaleseti jegyzőkönyvet kitölteni, melyre a megállapításokat, a hasonló balesetek megelőzésére szolgáló intézkedéseket, a felelős és határidő megjelölésével, rá kell vezetni.

A munkabaleseti jegyzőkönyv megjegyzések rovatába bejegyzést kell tenni a munkavédelmi képviselő balesetvizsgálatban történő részvételéről. A jegyzőkönyvet a képviselővel alá kell íratni. A munkavédelmi képviselő eltérő véleményét a munkabaleseti jegyzőkönyvben, vagy kérésére külön lapon rögzíteni kell. A meghallgatási és egyéb jegyzőkönyveket, a baleset kivizsgálását elősegítő okmányokat, dokumentumokat, illetve annak másolatait a Munkabaleseti jegyzőkönyv mellékleteként kell megőrizni. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a sérült munkáltatójának vagy aláírásra jogosult megbízottjának és a baleset kivizsgálójának együttesen kell aláírnia.

Súlyos munkabalesetnél a helyszíni balesetvizsgálati és meghallgatási jegyzőkönyvek, bizonyítékok alapján részletes összefoglalót, ún vizsgálati jelentést kell készíteni. A súlyos munkabaleset vizsgálati jelentését a vizsgálatot végző munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező munkavállalónak, és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Vezérigazgatójának kell aláírni. A vizsgálati jelentésbe történő betekintés lehetőségét biztosítani kell a Központi Munkavédelmi Bizottság részére az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok, valamint a Társaság üzleti titokvédelmi szabályzat előírásainak betartásával.

Súlyos munkabalesetet követő vezetői beszámoltatás

A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. tevékenységi körébe tartozó súlyos munkabaleset esetén a sérült munkáját irányító szervezeti egység vezetője a vizsgálat lezárását követően személyesen köteles beszámolni a baleset okairól, körülményeiről, a megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról.

A beszámoltatást a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. vezérigazgatója vagy megbízottja, a vizsgálat befejezését követő 30 napon belül köteles megtartani. A vezetői beszámoltatáson és ellenőrzésen a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. biztonsági vezetőjének, és a munkabiztonsági szolgáltató csoportvezetőjének is részt kell venni. A vezetői beszámoltatás szervezése, előkészítése és a lebonyolítása a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. biztonsági vezetőjének feladata. A beszámoltatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet csatolni kell a munkabaleseti vizsgálati anyaghoz.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: a balesetet kiváltó okok megszüntetésére tett megelőző intézkedések végrehajtását, hatékonyságának megítélését az esetlegesen még fennálló hiányosságok, baleseti veszélyforrások megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket, határidőket, felelősöket.

A balesetek tárgyi és személyi tényezői

A tárgyi feltételek között a természeti és épített környezet tényezője befolyásolja a balesetek lehetőségét. A munkahelyek ezekben, a környezetekben működnek a részt vevő munkavállalók e feltételek között igyekeznek a technológiai leállás elkerülésére, események csökkentésére, megszüntetésére. Karbantartásra feladott és el nem végzett javítás, üzemnaplóban folyamatosan jelzett működési zavar ellenére a jármű folyamatos üzemeltetése megalapozott balesetet előidéző tárgyi tényező lehet.

A balesetek személyi okai elsősorban a munkát végző ember személyében rejlenek. A fáradt, túlterhelt alkalmazottat hamarabb érheti baleset. A munkáltató figyelmet kell hogy, fordítson a megfelelő munkakörülmények kialakítására és biztosítására. Mindez azonban csak alapfeltétele a biztonságos munkának, mert ennek párosulnia kell a személy megfelelő megfontolt és fegyelmezett magatartásával. Csak így lehet a baleseteket részben megelőzni részben csökkenteni.

Balesetmentes közlekedést kívánok!

Hornok Béla

HÍRARCHÍVUM