Negyed százados késés
Negyedszázados késést próbál behozni a MÁV
A kánikula és a vasúti felújítások mellett néhány pályaudvaron az illegális bevándorlók is igénybe veszik az utazók türelmét.
Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója a Kossuth Rádió G7 című műsorában elmondta: Szegeden, Kiskunhalas, Debrecen térségében és Budapesten is tapasztalható, hogy milyen sok bevándorlót kell szállítani a határvidékről. A MÁV csak azután szállíthatja őket, miután regisztráltak a Bevándorlási Hivatalnál, és érvényes úti okmányokat kaptak. A MÁV minden nap kap statisztikát arról, hogy várhatóan hány bevándorló szállításáról kell gondoskodnia, s erre többlet-kocsikkal, megerősített személyzettel igyekszik felkészülni " elkülönítve a bevándorlókat a hazai közszolgáltatásban utazóktól, tájékoztatott az elnök-vezérigazgató.
A MÁV nemrégiben kiadott tájékoztatása szerint hatból egy vonat késik, s ezzel nemzetközi összehasonlításban "különösebben nem kell szégyenkezni", fogalmazott Dávid Ilona. Az elmúlt három és fél év során annak ellenére javult a menetrendszerűség, hogy nagyon sok beruházás zajlik. Az elnök-vezérigazgató a vonatok késésével kapcsolatban elmondta: vegyes a kép, a felújított vonalakon a menetrendszerűség tekintetében is nagyon jelentős a változás, ahova pedig még nem értek el a fejlesztések, az infrastruktúra, a szerelvények, a sínek elavultak, műszaki hibák fordulnak elő, gyakoribbak a késések, de ezek okai az építkezések is lehetnek.
Dávid Ilona beszélt arról is, hogy remélhetőleg őszre befejeződik a békéscsabai pályaudvar és a hozzá tartozó vasútvonal európai uniós forrásból történő felújítása. A 113 kilométeres, Szeged-Hódmezővásárhely-Gyula vonal korszerűsítését pedig a következő uniós forrásból tervezik.
A korábbi fejlesztések elmaradása miatt magyar vasút lemaradása jelentős, 20-25 éves a nyugat-európaihoz képest, amelyet most próbál behozni a MÁV. A 2010-es 300 milliárd forintos adósságot ugyan mostanra 70 milliárdra csökkentették, sikerült egyenesbe hozni a társaság gazdálkodását, de a MÁV még így is hatalmas adósságot görget maga előtt. Dávid Ilona nagy előrelépésnek nevezte azt is, hogy az elmúlt években létrejött az állammal a pályaműködtetési szerződés, valamint a személyszállítási közszolgáltatási szerződés, így ezeknek a feladatoknak az ellátására a költségvetés biztosítja a szükséges pénzt.
Uniós támogatásból 2014-20-as ciklusban ezermilliárd forintot költhet a MÁV felújításra, saját forrásból pedig éves szinten harmincmilliárd forintot fordít karbantartásokra és beruházásra.
A MÁV és a Volán esetleges összevonásának tervéről Dávid Ilona azt mondta: a vasút és a buszos közlekedés összehangolása elkerülhetetlen, de arról, hogy ezt milyen szervezeti formában érdemes megtenni, várhatóan ősszel dönt a kormány. Magyarországon is elindultak az intermodális fejlesztések: a buszmegállókat a vasúti pályaudvarok mellé telepítik, az utaskijelző táblákon pedig kölcsönösen megjelennek a csatlakozási információk.