A vasúttársaság válaszából kiderült, hogy tavaly a teljes hálózaton összesen 1 831 556 percet, vagyis közel 3,5 évet késtek a személyszállító vonatok.
Ez nagyjából megegyezik a MÁV-tól megszokott átlaggal, az Index korábbi részletes adatkérése alapján a vonatok féléves bontásban 1,77 évet késtek a 2008-2014 közötti időszakban. Vagyis a nagyszabású vasúti beruházásoknak egyelőre nincs látszata a késések szempontjából.

A 3,5 évnyi késést 120 423 vonat hozta össze, a pályahálózaton 2017 során 1 042 212 személyszállító vonat közlekedett, ami azt jelenti, hogy a vonatok 11,55 százaléka késett. Ez az arány is nagyjából megfeleltehető a korábbi évekének. Az egy vonatra jutó fajlagos késés így tavaly 15,2 perc lett. A legtöbbet késő, rekordervonat a januárban Esztergomnál kisiklott 2028. számú járat, amely 971 percet vesztegelt.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a MÁV olyan standard alapján (UIC) számolta ki az adatokat, amely szerint az 5 perc 59 másodperc alatt késő személyszállító vonatok még pontosnak számítanak. Ennek fényében előfordulhat, hogy valójában több késés volt az itt közöltnél, és a 2012-14-es adatokkal sem teljesen áll meg az összevetés (2012-ben ugyanis a MÁV átállt a Pályavasúti Adattárházra (PÁVA), amely már az egyperces késéseket is figyelembe veszi, az akkori adatokat is ennek alapján adták ki).

Kikértük azt is, hogy egyes meghatározó vonalakon mennyit késtek a személyszállító vonatok. Az adatok alapján látszik, hogy a késéssel leginkább fertőzött vonalak a pécsi és a szegedi, a fajlagos késés - vagyis az egy vonatra számított késés - ezeken a legdurvább. Budapest és Szeged között a személyszállító vonatok negyede nem volt pontos 2017-ben, míg Budapest és Pécs között a 28 százalékuk.

A részletes adatokat az alábbi táblázat és grafikon mutatja:

A korábbi adatok alapján a vonatok mintegy 40 százalékban az infrastruktúra fejlesztésével visszaszorítható okokból késnek: pályahiba, felsővezeték-szakadás, a biztosító berendezés meghibásodása. Ezért elméletileg lehetne akár szignifikáns hatása a vasúthálózatba ölt százmilliárdoknak, de mint az látszik, az összesített késési mutatón nem mutatkozik meg a hatás.

Ez még változhat, ugyanis a következő négy évben négyszer annyi pénzt tervez az állam elkölteni a területen, mint az előző tíz évben összesen. Számszerűsítve ez mintegy négyezer milliárd forintot jelent, ami jó esetben nem csak a haveri vállakozókörök pénztárcáján fog meglátszani, hanem a menetidők rövidülésén és a késések csökkenésén is.