Hiába ígérte, nem enged a kormány a túlóratörvényből
Nem enged a kormány a túlóratörvény javaslatból, így pedig a szakszervezetek sem tudják támogatni Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javaslatait, nagyjából ez derült ki abból a sajtótájékoztatóból, amelyet Kósa Lajos tartott Magyar Szakszervezeti Szövetséggel folytatott hétfői tárgyalás után. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók képviselőinek tiltakozása ellenére gyakorlatilag változatlan formában kerül majd az Országgyűlés elé a Munka Törvénykönyvének módosítása, amit a szakszervezetek csak rabszolgatörvénynek neveznek.
Kósa elmondása alapján beépült a javaslatba az, hogy csak akkor emelhetik a cégek 250 óráról 400 órára az elvárható évi túlóra számát, ha ehhez a munkavállalók írásban hozzájárulnak. Viszont eltérően attól, ahogy korábban fölmerült ez a javaslat, nem a kollektív szerződésben a szakszervezetnek kellene rábólintania a 400 órás túlórára, ehhez az üzemi tanács megállapodása elég lesz. Vagyis még gyengülhet is a szakszervezetek helyzete, őket egyszerűen kiveszi a képletből a javaslat. Ezen kívül marad a javaslatban az, hogy a mostani egyről három évre nő a munkaidőkeret, vagyis a munkaidőt akár három évvel később is elég kifizetnie a cégeknek;
egy éven belül heti 48 órára emelhető a rendes munkaidőkeret, vagyis jöhetnek a hosszabb műszakok, avagy gyakorlatilag visszatér a hat napos munkahét.
Kósa Lajos azt mondta, hogy az értelmezése szerint a javaslat a magyar dolgozók mindössze 10-15 százalékára vonatkozik egyáltalán, a szakszervezetek pedig azért nem támogatják, mert - véleménye szerint alaptalanul - attól tartanak, hogy a megváltozott szabályok majd az egész munkaerőpiacra átszivárognak.
