A konferencián Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár,  Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója és Homolya Róbert, a MÁV-Zrt elnök-vezérigazgatója ismertette a program legfontosabb elemeit és lényegi pontjait.

Fürjes Balázs elmondta, hogy az emberek ma nem választják a közösségi közlekedést, mert az egyszerűen rossz Budapest környékén, és emiatt bedugul a város. Olyan megoldásban gondolkodnak, amely gyorsabb eljutást, tisztább levegőt és zöldebb várost biztosítanak. Ez a kötöttpályás közlekedés fejlesztésével valósítható meg. A 2027-ig tartó uniós ciklusban 1000 milliárd forintnyi forrás már rendelkezésre áll a 20 éves, 2000 milliárdos összköltségű vasútfejlesztés első részéhez, amely magába foglalja a vasútvonalak felújítását, a Déli Körvasút program elkészítését, a HÉV-vonalak felújítását, valamint járműcseréket.

A 2040-re teljesítendő célok a következők:

• minden elővárosi állomásról óránként legalább 4 vonat induljon Budapestre
• ezekkel a vonatokkal legalább három metrómegálló elérhető legyen
• mindezek egyetlen bérlettel, vagy jeggyel igénybe vehetőek legyenek

Ha ez a stratégia megvalósul, akkor 1 millió ember használná a mostani 500 ezer ember helyett a közösségi közlekedést. Ez azt jelenti, hogy 115 ezer személygépkocsi tűnhet el az utakról a városhatáron belül, továbbá napi 15 perc időmegtakarítást eredményezne az utasoknak. Fontos eleme a programnak, hogy a reptér 20 perc alatt megközelíthető legyen a belvárosból, illetve, hogy 16 új megállóhely is épüljön a vasúti közlekedés jobb kihasználására

Budapest határain belül a vasúti infrastruktúrát évtizedek óta nem fejlesztettek, emiatt lassúak és rendszeresen késnek a vonatok. A vasútvonalak számos ponton találkoznak a metró- és villamosvonalakkal, de hiányzik az átszállási lehetőség- ezt már Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgató jelentette ki. Az agglomeráció lakosságszáma folyamatosan nő, a gépkocsiforgalom lassan elviselhetetlen, ennek csökkentése csak a vasúti közlekedés fejlesztésével érhető el, legyen szó akár személy, akár teherszállításról. 

Vitézy szerint az európai nagyvárosok példája bizonyítja, hogy a nagy forgalom akadálytalan bonyolításához a jelenlegi fejpályaudvari rendszert átmenő rendszerré kell alakítani, ehhez 2030-ig szükség lesz egy új alagútra a Déli és a Nyugati pályaudvar között. Tervek szerint a 4,5 km hosszú alagútban kétvágányú villamosított vasútvonal haladna, csak személyszállítási célból. A kapacitást 24 vonat/órára tervezik, ami azt jelenti hogy akár két és fél percenként is követhetik majd egymást a szerelvények. Az alagút megvalósíthatósági tanulmánya most készül.

Elhangzott, hogy az ország 37 legforgalmasabb állomásából 27 a központi régióban található. A kapacitáshiány miatt jelenleg több vonat nem közlekedtethető és gyakoriak a késések. Az elmúlt években átlagosan 10 000 órát késtek az elővárosi vonatok, melyeknek a 13 százaléka késik 5 percnél többet. A budapesti pályaszakaszok 53 százaléka felújításra szorul, az elavult struktúra nem teszi lehetővé a vasút nagyobb szerepvállalását. Egy átfogó felmérés megállapította, hogy a mostani fejlesztés hatására a térségben 80 százalékkal növekedhet a vasúti utasforgalom.

2021 az európai vasút éve, a magyar vasút idén 175 éves, emellett a fenntarthatóság, a zöldvasút koncepciója is egyre nagyobb figyelmet kap. Ez a hármas határozza meg a vasútfejlesztés következő éveit - mondta Homolya Róbert, a MÁV-Zrt elnök-vezérigazgatója.

A jelenlegi vasúti infrastruktúra elavult, a villamosított vonalak aránya alacsony, és a pályasebbesség sem versenyképes. A vasútat választó utasok száma 1990 és 2010 között jelentősen csökkent Magyarországon, az utóbbi tíz évben azonban enyhén emelkedni kezdett. A teherszállítás viszont ennél is nagyobb ütemben csökkent, eközben a közúti szállítás jelentős mértékben nőtt.  A járműállomány 76 százaléka 40-50 évnél idősebb. A komplex fejlesztést követően javul a vonatok pontossága és emelkedik az utasszám, a fehérvári vonal fejlesztését követően például 6 év alatt 80 százalékkal nőtt az utasszám. 

A versenyképes vasúthoz egyenszilárdságú hálózat megteremtése, pályakorszerűsítés, az állomások felújítása és korszerű járművek szükségesek, a cél az, hogy versenyképes közösségi közlekedés jöjjön létre stabil, megbízható menetrenddel és vonzó szolgáltatásokkal.

Homolya Róbert beszámolt a folyamatban lévő fejlesztésekről:

• 2021-ben megújul a legforgalmasabb állomásnak, a Nyugatinak a tetőszerkezete; új utastájékoztató ledfal, újraaszfaltozott peronok és akadálymentesítés készül el szeptemberre
• a Keleti pályaudvaron 2021 tavaszán 1,6 milliárdos beruházásként megvalósul az akadálymentesített utascentrum
• 2022 végéig 40 db KISS emeletes, villamos motorvonat beszerzése
• idén 67, összesen 115 korszerű, 200 km/h engedélyezett sebességű villamos mozdony beszerzése
• folyamatan lévő közbeszerzési eljárás 50 kettős üzemű motorvonat beszerzésére
• 54 db MÁV-HÉV elővárosi motorvonat beszerzése, 150 milliárd forintos becsült költségből
• a 100a vonal Vecsés-Monor szakaszának felújítása
• IC+ kocsik gyártása Szolnokon