A mozdonyvezetői hivatásért

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Mégis megépül a V0?

,

A kormány napirendjére került a V0-s, azaz a Budapestet elkerülő árufuvarozási vasúti folyosó megépítése - értesült a Magyar Nemzet. A létesítmény megvalósítási tanulmánya már évekkel korábban elkészült, a vasúti áruszállítás támogatását célzó uniós törekvések tehetik most időszerűvé a fejlesztést.

A kormány elfogadta a V0-s vasúti körgyűrű megépítésére vonatkozó stratégiát, hogy az ország logisztikai adottságait még jobban ki tudjuk használni és az elkövetkező évtizedek nyertesei lehessünk – közölte Palkovics László innovációs miniszter. Mint elmondta, a tervezett vasútvonal nagy ipari centrumokat köt majd össze, ahol kelet és nyugat között jelentős áruforgalom bonyolódik le, és ehhez kapcsolódna a Budapest–Belgrád vasútvonal is.

A fővárost elkerülő vasútvonal indokoltságát korábban sem vonta senki kétségbe, ám a vonal kiépítésének költségei tetemesek. A magyar vasúti pályahálózat sajátossága, hogy a fővonalak Budapestnél futnak össze. A keleti és nyugati országrész között egyetlen igazi összeköttetés van, a Ferencváros és Kelenföld közötti vonal, amely magába foglalja a Déli összekötő vasúti hidat is. Ez a korridor kiemelt fontosságú a nemzetközi forgalom szempontjából is, hiszen három európai közlekedési folyosó is itt halad át Közép-Európa belseje, illetve Kelet-Európa és a Balkán között.

A V0 megvalósíthatósági tanulmánya már 2012-ben elkészült. Maga a vonal a tervek szerint 113 kilométer hosszú, kétvágányos, villamosított, két Duna-hidat is tartalmazó, nyílt vágányon óránként 160 kilométeres sebességet lehetővé tevő, csak teherszállításra szánt vasúti folyosó, amely Szárliget–Martonvásár–Ercsi–Kiskunlacháza–Dabas útvonalon haladna és érné el a kecskeméti fővonalat.

A magyarországi vasúti árufuvarozás legnagyobb problémája, hogy a forgalom 80-90 százaléka nem tudja kikerülni Budapestet – közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ). Ha Nyugat-Európából érkezik egy konténeres, félpótkocsis vonat, annak minden esetben meg kell állnia a ferencvárosi pályaudvaron, hogy tovább tudjon jutni valamelyik fővárosi kombiterminálra. Ez nemcsak időveszteséget okoz, hanem a közös vágányhasználat miatt folyamatos menetrendi konkurenciát jelent a vasúti személyszállítással szemben.

A vasúti árufuvarozás az utolsó budapesti hetven kilométeren veszíti el a versenyképességét, mert itt a korábbi, óránként hatvan kilométeres átlagsebesség visszaesik 12-re. Mindez állandó késésekkel, meghibásodás vagy baleset esetén pedig akár a teljes forgalom megbénulásával jár, ahogy történt tavaly októberben is, amikor két tehervonat kisebb balesete miatt két napig egyetlen vasúti szerelvény sem tudott áthaladni a Déli összekötő vasúti hídon. – A létesítmény harmadik vágányának mostani kialakítása csak átmeneti enyhülést hoz az áthaladó forgalomnak – vélekedett Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára – egy komolyabb baleset pedig ugyanúgy súlyos, többnapos fennakadásokat okozhat.

2021 január-február

Mozdonyvezetők Lapja

2021 január-február

  • Napi - heti pihenőnap és pihenőidő a MÁV Csoportnál
  • Kollektív Szerződés egységesítésére irányuló tárgyalások a Startnál
  • Megrendülten búcsúzunk, elhunyt Hornok Béla
  • A munkáltatónak biztosítani kell a védőoltás felvételéhez szükséges szabadidőt
  • Új díjcsomagok a MOSZ tagi flottában
  • MOSZ tagkártya kedvezmények
  • Tram-train Az elfeledett, de új életre keltett városközi villamos

Megtekintés Korábbi számok