A két társaság vezetőinek egybehangzó prognózisa szerint a következő évtizedben a Kína és Európa közötti vasúti árufuvarozási volumen jelentősen növekedni fog. A kínai ipar ugyanis elérte azt a fejlettséget, amely lehetővé teszi kapacitások – gyártósorok, gyártási technológiák – exportját. A távol-keleti ország egyre inkább minőségi termékek kivitelével, kínai szabványok elismertetésével igyekszik alátámasztani képességét a csúcstechnológiai nagyhatalommá válásra. A Selyemút Gazdasági Övezet logisztikai korridorjainak fejlesztése révén pedig saját fejletlenebb nyugati és délnyugati területeit is bekapcsolja a transzkontinentális forgalomba.

Mindezekből Magyarország nemzetgazdasága is profitálhat abban az esetben, ha a záhonyi átrakási infrastruktúra számottevő fejlesztése megvalósul. A kínai áruk európai érkeztetéséhez és logisztikájához szükséges kapacitás rendelkezésre állása döntő szerepet játszik ugyanis abban, hogy a rendkívüli mennyiségű távol-keleti küldemények szállítási útvonala részben Magyarországon keresztül vezessen az Európai Unió piacaira.

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár kifejtette, hogy a hazai közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10 évben egyértelműen a vasút áll majd. Összesen mintegy 6000 milliárd forintos kötött pályás beruházás várható: az infrastruktúra korszerűsítésére 4000 milliárd, a gördülőállomány megújítására mintegy 2000 milliárd forintot szán a kormány. A hazai vasútprogram kiemelt céljai közé tartozik, hogy Magyarország Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon. A vasúti áruszállítás elősegítése érdekében a kormány 2020 végén döntött a Budapestet délről elkerülő teherforgalmi vasútvonal, a V0 előkészítéséről. A kapcsolódó közbeszerzés idén márciusban megindulhat, a környezetvédelmi engedély megszerzése 2023 tavaszára várható.

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az Európai Unió zöldmegállapodásában 2050-re célul tűzte ki a közlekedésből származó széndioxid-kibocsátás 90 százalékos csökkentését. E cél elérése érdekében 2030-ra a közúti tranzitfuvarozás 30 százalékát, 2050-re pedig már az 50 százalékát kell környezetkímélőbb közlekedési módra – jelentős részben vasútra – terelni. A CELIZ konzorciumi tag Záhony-Port anyavállalataként és az országos pályahálózat üzemeltetőjeként is a MÁV elemi érdeke a Záhonyon keresztül érkező, megnövekedett távol-keleti intermodális forgalom hatékonyabb kezelése és a forgalom további jelentős növelése, az Új Selyemút geopolitikai-stratégia nyújtotta lehetőségek kihasználása. Erre Záhony a fejlesztések révén még alkalmasabbá válik.