Hozzávetőleg két és fél millió munkavállalót érint, hogy jövőre a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezerre nő. Ez mintegy 20 százalékos emelkedést jelent. Az M1 Híradó információi szerint a minimálbérrel kapcsolatos egyeztetések a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között már a végéhez közelednek, akár már november elején megállapodhatnak.

A pénzügyminiszter az M1 Híradónak arról beszélt, hogy több minden is indokolja ezt az intézkedést, például az, hogy amikor dinamikusan bővül a gazdaság, akkor legyen elegendő munkaerő. Fontos az is, ha emelkednek a bérek, akkor erősödik a fogyasztás is, ami GDP-növekedés egyik hajtómotorja. Annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak ne okozzon gondot a bérek emelése, a kormány több segítséget is nyújt.

„A tárgyalópartnereinknek, a munkaadóknak és a munkavállalóknak elmondtuk, hogy mit tudunk vállalni a költségvetés oldaláról; 1,5 százalékos szakképzési járulék csökkentést, 2,5 százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentést, ez összesen egy 4 százalékos nagyon komoly tehercsökkenést jelent a munkaadói oldalról. És ehhez szeretnénk még hozzátenni egy olyan vállalkozói támogatást, ami a vállalkozások speciális adójánál, az iparűzési adónál adna további lehetőséget”
– fogalmazott Varga Mihály.

Ez utóbbi azt jelentheti, hogy a kormány az önkormányzatok költségvetési helyzetét is figyelembe véve megfontolja azt a korábbi kamarai javaslatot, amely a helyi iparűzési adó megfelezését kiterjesztené 2022-re.

Ezzel az intézkedéssel a magyar munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozások 150 milliárd forintot takaríthatnának meg. Ennek több mint háromszorosa, hozzávetőleg 500 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál a szakképzési járulék és a szocho csökkentésével. Így összesen mintegy 650 milliárd forintot fordíthatnak a cégek bérfejlesztésekre.