Egy Megállapodás élete...
A Mozdonyvezetők Szakszervezetének minden tagja tudja, hogy a március 9-i megállapodást így vagy úgy, előbb vagy utóbb, a munkáltatónak teljesítenie kell. Annak, aki ismeri a Szakszervezetünket nincs kétsége, amíg ez meg nem történik, nem lesz egy nyugodt napja sem azoknak, akik részt vettek ebben a „piszkos” munkában.
Egy Megállapodás élete…
A hazugság valótlanság állítása más(ok) vagy önmagunk félrevezetése céljából. Az általános etikai normák szerint is elitélendő a hazugság, hiszen huzamosabb ideig nem tudna fennmaradni az olyan emberi közösség, amelynek tagjai legalább a mindennapi élet alaphelyzeteiben nem bíznak az egymással folytatott kommunikáció hitelességében. (Wikipédia)
Mert aki hazudik, az csal,
Aki hazudik, az lop,
Hazudni, csalni: csúnya dolog! (Beatrice)
Kossuth-díjat érő szövegrészlet ez! A nemzet csótánya ezzel – nyílván a pályafutásával, „életművével” egyetemben – avanzsált az egyik legmagasabb magyar állami kitüntetést kiérdemlő előadó művésszé. A díjat a köztársasági elnök adományozta, a miniszterelnök előterjesztése alapján. Logikusnak tűnő következtetés tehát, hogy a hazudozást a NER nem „szereti”. Ha nem szereti, akkor bizonyára nem is tűri. Ha nem tűri, akkor következetesen ki kell vesse magából a hazudozókat is. Különösen igaz ez, ha állami vezetőről, közszolgáról vagy akár állami tulajdonú, közszolgáltatást végző vállalat vezetőiről van szó.
Ilyen bevezető után tekintsük meg a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma 24.Mpk.75.175/2022/8. számú végzésének néhány megállapítását:
„A bíróság értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy a sztrájkmegállapodással érintett mozdonyvezetőknek és motorvonat vezetőknek a munkavállalókat egyébként is megillető, a Vasutasnaphoz kötődő juttatáson felül, a megállapodás szerinti 300.000.-Ft-tól eltérően csak 70.000,- Ft-ot fizetett ki, ami azt jelenti, hogy a sztrájk elkerülése érdekében kötött megállapodásban foglaltakat a munkáltató nem teljesítette, azaz a 2021. évi reálbér-csökkenést kompenzáló 300.000.- Ft összegű kifizetést nem teljesítette, ennek megfelelően a bíróság álláspontja szerint a kérelmezett által meghirdetett sztrájk nem lehet jogellenes a Sztrájktv.1.§ (1) bek. alapján, mivel a szakszervezetnek továbbra is bérkövetelése van.”
„….a bíróság megállapította, hogy a kérelmező (megj.:MÁV-START) valóban nem tartotta be a megállapodásban foglaltakat, a 2022. évi kifizetéssel nem a 2021. évi, kérelmezetti sztrájkkövetelést teljesítette, hanem egy 2022. évben egyébként is a munkavállalóknak járó juttatást fizetett ki 230.000.-Ft összegben….”
Íme tehát, már nem csak a Mozdonyvezetők Szakszervezete, a mintegy két és félezer mozdony,- és motorvonat-vezető, a vasutas munkavállalók, vagy bármely olvasni tudó ember, hanem a magyar bíróság is megállapította, hogy a 2022. március 9-én, a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt és a Mozdonyvezetők Szakszervezete között, a március 10-i sztrájk elkerülése érdekében kötött Megállapodást a munkáltató nem tartotta be.
Ennek ellenére július óta hallgatjuk az egyeztetéseken, látjuk, olvassuk a vasúti vezetői nyilatkozatokban, a társaságok kommunikációjában, hogy a munkáltató teljes mértékben, minden tekintetben betartotta, betartja a március 9-i Megállapodásban foglaltakat. (de legyünk igazságosak, ezek a hangok – legalábbis a nyilvánosságnak szánt kommunikációban – a bírósági végzés óta elhallgattak, talán nem véletlenül)
A Megállapodást megkötő, de a teljesítésről nem rendelkező, a teljesítés végrehajtásáért felelős, de azt megtagadó, a hazugságok hálóját szorgalmasan szövögető önhitt vezetők személyét jól ismerjük. Ők azok a vasúti vezetők, akik folyamatosan, rezdületlen tekintettel hazudtak két és fél ezer mozdonyvezető, motorvonat-vezető, FLIRT motorvonat-vezető arcába, egyben minden vasutas munkavállalónak üzenve, nem számít az adott szó, nem számít az írott megállapodás, nem számít a jog, mi vagyunk „birtokon belül”, mi „uralkodunk”. Vannak azonban számukra rossz híreink, lássuk mindjárt az elsőt.
A Mozdonyvezetők Szakszervezetének minden tagja tudja, hogy a március 9-i megállapodást így vagy úgy, előbb vagy utóbb, a munkáltatónak teljesítenie kell. Annak, aki ismeri a Szakszervezetünket nincs kétsége, amíg ez meg nem történik, nem lesz egy nyugodt napja sem azoknak, akik részt vettek ebben a „piszkos” munkában.
De ez már nem elég, mert:
Némuljanak el a hazug ajkak, amelyek kihívóan, gőgösen és megvetően beszélnek az igazról! (Zsoltárok 31.19.)
Mit üzen ez az intelem most nekünk? Nem mást, mint azt, a hitelüket vesztett, pozíciójukra méltatlanná vált vezetők „ajkainak el kell némulnia” azaz csendben, önként távozniuk kell a pozíciójukból. Más megoldás nem nagyon képzelhető el. Ki tartja őket a továbbiakban alkalmasnak arra, hogy felelős vezetői legyenek bárminek, hogy munkáltatói jogokat gyakoroljanak, egyáltalán, hogy becsületük és megbecsültségük legyen valaha is a jövőben? Kemény szavak ezek, de amit tettek, az a rendszerváltoztatás óta a legsúlyosabb „bűn”, amit a MÁV-nál munkaügyi kapcsolatok terén elkövettek!
Sajnos azonban van, más – szomorú, ám egyben tanulságos – része is a fenti történetnek. És most nem a MÁV Csoport által (szó szerint) „futtatott” celeb mozdonyvezetők és társaik viselt dolgaira gondolok, hanem a „társszakszervezeteinkre”, „szakszervezeti barátainkra”. (most már leírni is nehéz ezeket a kifejezéseket) A VDSZSZ Szolidaritás, a Vasutasok Szakszervezete, és most már az MTSZSZ is szintet lépett a munkáltatóval való kollaborációban. (azaz a saját vélt vagy valós hasznuk érdekében történő elvtelen együttműködésben)
Eddig a munkáltató utasítására, csak össze-vissza módosítgatták az általuk kötött megállapodásokat, hogy a MOSZ dolgát a tárgyalásokon és a jogorvoslatok terén ellehetetlenítsék, majd a peres eljárások során, a MÁV oldalán szerepelve próbálták, próbálják a Mozdonyvezetők Szakszervezetét kiszorítani az érdemi érdekegyeztetésből. (nem fog sikerülni) Most azonban, hogy a nyilvánvalóan hazugságon, csaláson kapott vezetők a szalmaszálba is kapaszkodva mentenék magukat, „közlemény” kiadásával álltak kórusnak a munkáltató mögé. Innen nézve azonban csak nyomorult koldusoknak tűnnek, akik szaporán nyalogatják gazdájuknak azt a testrészét, ahol a derék már elveszíti becsületes nevét.
Már csak az a kérdés mikor emelik fel a fejüket a kollaboráns érdekképviselők által átvert vasutas munkavállalók, és mikor állnak, állhatnak a mozdonyvezetők mellé.
Mert szakszervezetenként képviselhetünk különböző érdekeket. Mi is megtesszük ezt. Köthetünk önállóan megállapodásokat. Más is köthet ilyeneket. Lehetnek önző érdekeink is. Vannak ilyenek. Másoknak is lehetnek. De egyet biztos nem tehetünk, nem állhatunk a munkáltató mellé, vagy a háta mögé, csak azért, hogy a tagjaink elől elrejtsük bűneinket, hibáinkat. Nem paktálhatunk le a munkáltatóval csak azért, hogy addigi barátainkat, szövetségeseinket ellehetetlenítsük. Ezt úgy hívják, becstelenség. Úgy tűnik többen elfelejtették, hogy már az ókori Rómában is tudták, csak az árulást szeretik, az árulókat viszont megvetik.
Biztosan vannak, akikkel tudunk majd tiszta lapot nyitni, de lesznek olyanok is, akikkel már nem akarunk és nem is fogunk. Hát így vagyunk.
Addig is kéréssel fordultunk Magyarország miniszterelnökéhez, Orbán Viktor úrhoz.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda válasza szerint, Orbán Viktor miniszterelnök úr megkeresésünket – melyben a köztünk és a MÁV Zrt. közötti vita megoldásában kértük közreműködését – továbbította Dr. Palkovics László miniszter úr részére, hogy az abban foglaltakat áttekintse. A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla végzései után kíváncsian várjuk miniszter úr vizsgálatának a konklúzióját.
A munkáltató a Fővárosi Törvényszék számára kedvező döntését is megfellebbezte, leginkább azért, hogy másodfokon, az elsőfokú végzés fent idézett részeit töröljék. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság, jogerős végzésében nem tette meg ezt a szívességet a MÁV-nak.