Az Alkotmánybíróság határozatának előzménye, hogy a Mozdonyvezetők Szakszervezete keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumához, kértük a MÁV-START Kollektív Szerződésének vonatkozásában a módosítási és felmondási jogosultságunk megállapítását. A munkáltató es a vele kollaboráló (az írásos KSZ megállapodásunkat semmibe vevő, lsd. később) társszakszervezetek vitatták ezt és arra hivatkoztak, hogy jogszabály csak tanácskozási jogot ad a MOSZ-nak. A Fővárosi Törvényszék bírája az Alkotmánybírósághoz fordult mivel azt a jogszabályt, amely csak tanácskozási jogot ad a reprezentativitást utólag megszerző szakszervezetnek, Alaptörvénybe ütközőnek vélte.

Az Alkotmánybíróság III/882/2023. határozata megállapítja, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 276. § (8) bekezdésének „– tanácskozási joggal –” szövegrésze alaptörvény ellenes, sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését, ezért azt megsemmisíti. A megsemmisítést követően a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 276. § (8) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban: „(8) Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson részt venni.”

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 276. § (8) bekezdésének „– tanácskozási joggal –” szövegrésze a Fővárosi Törvényszék előtt 11.M.70.251/2022. számon folyamatban lévő perben, valamint bármely bíróság előtt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.

A részletes történet a következő:

A MÁV-START Zrt.-nél 2010. március 1-jén hatályba lépett kollektív szerződést három, az akkori szabályok szerint reprezentatív szakszervezet írta alá. A többi három képviselettel rendelkező szakszervezet, közöttük a Mozdonyvezetők Szakszervezete is aláírta a megállapodást azzal a megjegyzéssel, hogy a kollektív szerződéssel egyetért. Mint köztudomású, abban az időben a MOSZ tagjainak döntő része a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. létszámában került foglalkoztatásra.

A START-TRAKCIÓ-GÉPÉSZET 2014. január 1-i integrációjának következtében a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. munkavállalói a MÁV-START Zrt-hez kerültek.

A MÁV-START Zrt. Kollektív Szerződésének 2013 novemberi módosítása rögzítette, hogy 2014. január 1-jét követően a szerződés a Mozdonyvezetők Szakszervezete hozzájárulása nélkül nem módosítható, ami 2021-ig nem is volt vitatott a felek között.

A Mozdonyvezetők Szakszervezete, 2014. januárja óta folyamatosan tagjai között tudja a MÁV-START munkavállalóinak több, mint 10 %-át, így a munkáltatónál reprezentatív szakszervezetnek minősül, ennek ellenére 2021-től nem vehetett részt teljes joggal a kollektív érdekegyeztetés folyamatában, abból a fent említett „szövetség” kirekesztette.

2021-ben, hároméves időtartamra vonatkozóan bértárgyalások kezdődtek a MÁV Csoportnál, de mivel a MOSZ nem viselkedett kellően „lojálisan” a munkáltatóval szemben, végül a 2021. november 4-ei, a Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács megalakításáról szóló megállapodást (amely „kollektív erejű megállapodásnak minősül”), valamint a 2021. június 25-ei bérmegállapodást és annak 2022. január 17-ei módosítását csak a munkáltató meghatalmazottja és hét másik szakszervezet írta alá, a Mozdonyvezetők Szakszervezete nem.

A Mozdonyvezetők Szakszervezete így kiszorult a kollektív szerződés és ezáltal a munkafeltételek alakításából, noha az ehhez szükséges felhatalmazással (taglétszámmal) rendelkezett.

A kollektív szerződéskötési joggal összefüggésben érte a Mozdonyvezetők Szakszervezetét hátrányos megkülönböztetés. A MOSZ által elszenvedett a „kollektív tárgyalások folytatásához és kollektív szerződések kötéséhez való alapjog” sérelem lényege, hogy hiába szerezte meg a „felhatalmazást a jogalkotásra”, ameddig fennáll a több, mint tíz éve megkötött kollektív szerződés, kiszorul annak módosításából, így nem tud érdemi befolyást gyakorolni a munkafeltételek alakítására. Az, hogy valamely szakszervezet később szerezte meg a szerződéskötési képességet, a kollektív szerződés célja és rendeltetése szempontjából irreleváns – fejti ki a bíróság. A kollektív szerződés intézménye akkor és annyiban képes betölteni rendeltetését, ha és amennyiben a munkáltatóval szemben a mindenkori megfelelő reprezentativitással rendelkező szakszervezetek állnak szemben.

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a helyzet jogellenes megkülönböztetést valósít meg és egyértelműen hátrányként azonosítható. Az adott munkáltatónál jelentős szakszervezetek egyike sem hagyható ki az érdekegyeztetésből és a kollektív alkuból. A szabályozás tehát nem a többségi elvre, hanem a reprezentativitásra és a – vétójogot is magába foglaló – koalíciós kényszerre épül.

Az Alkotmánybíróság határozatát követően a Mozdonyvezetők Szakszervezete által indított per a Fővárosi Törvényszéken folytatódik. A bíróságnak immár a módosult jogszabály alapján kell kereseti kérelmünkről döntenie.