A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a minimálbér bruttó 266.800 forintra emelkedik a következő hónaptól, ami kedvezmények nélkül nettó 177.400 forint, míg a garantált bérminimum bruttója 326.000 forintra növekedhet, ami szintén kedvezmények nélkül nettó 216.800 forint.

Ezzel a döntéssel azt lehet mondani, hogy a kormány megvédte a legrosszabbul keresőket, hiszen már december 1-től emelnek. Ráadásul ez a Központi Statisztikai Hivatal statisztikáiban még ideinek fog minősülni, hiába csak januárban kapják meg a dolgozók.

Ezzel pedig el lehet érni, hogy ebben a két körben, a minimálbéresek és garantált bérminimumosok között idén nem lesz reálbércsökkenés, hiszen ők már az év elején is kaptak 16, illetve 14 százalékos emelést. A vállalkozások korábban egyszeri, 100.000 forintos adómentesen adható juttatást javasoltak, ebbe azonban a kormány nem ment bele.

A Nemzetgazdasági Minisztérium becslései szerint 250-300 ezer minimálbéres lehet, míg garantált bérminimumot nagyjából 700 ezren kaphatnak. Vagyis a KSH által a kereseti statisztikában vizsgált 3,3 millió foglalkoztatottból körülbelül 1 millióan kaphatnak így jövedelmet.

Előbb-utóbb ugyanannyit fog keresni egy végzettség nélküli kezdő munkás, mint egy kezdő szakmunkás, ha így haladunk. Nem sok precedens létezik a magyar kormány gazdaságpolitikájára, ami szerint kisebb a béremelés annál, aki többet tanult, képzettebb, mint annál, aki kevesebbet.

A kormány a 6 százalékos infláció mellett 4 százalék körüli reálbérnövekedéssel számol, ami azt jelenti, hogy bruttó 10 százalékos bérnövekedésre gondolnak.

Azok a szakszervezetek, amelyek 15%-os béremelést kérnek, nagyjából be is árazták magukat a 10%-os elfogadható bérfejlesztésre.