A Kúria irányt mutatott a bíróságoknak a pihenőidős perekben
Szeptember 18-án a Kúria hozott egy végzést, amiben iránymutatást adott a pihenőnapos pereink elbírálására. Eszerint minden szolgálat után jár a napi pihenőidő függetlenül attól, hogy ezt követően egy újabb munkavégzés vagy heti pihenőidő következik. Ha ez nem volt biztosítva, akkor pedig rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot kell fizetni, melynek mértéke 50%. Egy lépéssel megint közelebb vagyunk az igazunkhoz.
A Kúria ismételten kijelentette, hogy a MÁV-START Zrt. munkaidőbeosztási gyakorlata nem állja ki a törvényesség próbáját. A munkáltató jogsértését az eredményezte, hogy a munkavállaló részére a napi pihenőidőt nem adta ki (osztotta be) a heti pihenőidőt megelőzően. Ebből azonban az nem következik, hogy a heti pihenőidő kiadására sem került sor, illetve az, hogy a heti pihenőidő is csak később kezdődne meg; következésképpen a pihenőidők nem „csúsztathatóak el”. A Kúria jogértelmezése szerint a jogellenesség jogkövetkezménye – mint többen a kevesebb – az, hogy a törvény szerinti megelőző egybefüggő (ki nem adott) napi pihenőidő tartamára elrendelt munkavégzés minősül rendkívüli munkaidőben végzett munkának, és arra az Mt. 143. §-ának megfelelő alkalmazásával lehetséges az így megállapított rendkívüli munkavégzés ellentételezése.
A Kúrihoz került ügy előzménye, hogy az elsőfokú bíróság ítéletével rendkívüli munkavégzés díjazása jogcímén bérpótlék megfizetésére kötelezte a MÁV-START Zrt-t . A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélettel szemben a MÁV-START Zrt. felülvizsgálati kérelemmel élt. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria végzésével a másodfokú bíróság ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a perfelvételi szaktól új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
