mozdonyvezetok-szaks

A mozdonyvezetői hivatásért

Mozdonyvezetők Szakszervezete

Hírlevél
© Mozdonyvezetők Szakszervezete - mosz.co.hu/page/72/artID/2976/html/kormany-ele-kerul-a-.html

Kormány elé kerül a MÁV vasútfejlesztési stratégiája

Írta: ,

A jövő héten kerül a kormány elé a hazai vasútfejlesztési stratégia, amely 2030-ig fogalmazza meg a vasúthálózat korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket - jelentette be Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hungrail Vasútakadémia konferenciáján.

kormany-ele-kerul-a-

A stratégiának versenyképesnek és fenntarthatónak kell lennie, a MÁV-nak az igényekhez igazodó vasúti szolgáltatást kell nyújtania. Húsz éve stagnál az utasszám, ezért főleg az elővárosi vonalakon szeretné a következő négy-öt évben megduplázni az utazók számát az államvasút, amitől a bevételek növekedését is várják. Jelenleg 82 eltérő típusú járművet üzemeltet a vasút, az eszközök átlagos életkora negyven év körül van. Idén húsz új kocsi áll forgalomba, a MÁV a jövőben is a kormánytól kérne segítséget a szerelvények cseréjéhez - mondta a vasúttársaság vezérigazgatója. A pályaudvarok, várótermek felújítása elkezdődik, idén a MÁV saját forrásból  harminc forgalmas állomást és húsz megállóhelyet újít fel.

A konferencián Tóth Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a következő uniós időszakban, 2021-2027 között a Magyarországra jutó fejlesztési források a 2014- 2020-as időszakhoz képest 24 százalékkal csökkennek, miközben látni kell, hogy a vasúti közlekedési fejlesztések nagy többsége uniós forrásból valósul meg. Az Európai Bizottság javaslatai alapján várható, hogy a fejlesztési források felhasználásában a klímaváltozás szempontjából előremutató beruházások kapnak prioritást a következő időszakban, ami a vasútnak jó - tette hozzá. Az ITM helyettes államtitkára szerint a fejlesztési igény jóval meghaladja majd a várható uniós lehetőségeket, ezért jól kidolgozott projektekre lesz szükség, és a vasútnál a közúthoz hasonlóan hazai forrást is biztosítani kell a beruházásokhoz.

Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a Visegrádi országok az európai gazdasági fejlődés motorjává váltak, ennek fenntartásához olyan infrastruktúra-fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek biztosítják a régiók összekötését, a határon átnyúló közlekedési kapcsolatot, csökkentik az eljutási időt a térségben. A KKM helyettes államtitkára rámutatott: a V4 gyorsvasút építése közös érdek, összeköti a fővárosokat, régiókat, megteremti a vasúti észak-déli kapcsolatot Európának ebben a térségében.

A nemzetközi vasúti kapcsolatok fejlesztéséről szólva elhangzott, hogy Budapest és Bécs között 2020 decemberétől negyedórával rövidülhet a menetidő. Szlovákiával dolgoznak a Győr és Pozsony közötti vonatok elindításán, Ukrajna felé Budapest- Munkács között decemberben pedig már megvalósult a közvetlen összeköttetés. Romániával a Budapest és Szatmárnémeti között közvetlen vonatok elindításáról tárgyalnak.

A Budapesten belüli városi vasút fejlesztése az egyik legnagyobb kihívás. Ezt már Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára mondta. Bár jelentős infrastruktúra áll rendelkezésre - a fővárosban és környékén 200 kilométernyi vasút van -, ez nincs kihasználva, nagy része elöregedett, felújításra szorul. A következő uniós ciklusban megvalósuló fejlesztések között említette Budapesten belül új megállóhelyek kialakítását (például a Népligetnél vagy a Hungária körúton), a Liszt Ferenc repülőtér és a főváros között kötöttpályás kapcsolat létrehozását és a HÉV-hálózat fejlesztését is, erre több mint 650 milliárd forintot szánnak.

HÍRARCHÍVUM