Hatból egy vonat késik

Tavaly egymillió vasúti járatból 2634 nem indult el, és 147 ezer késett legkevesebb hat percet

A MÁV személyszállító vonatainak 14,7 százaléka késett 2014-ben, vagyis több mint 147 ezer járat nem menetrend szerint közlekedett - derült ki a MÁV lapunknak küldött adataiból. Ezek ráadásul csak a legalább 6 percet késő vonatokat tartalmazzák, a vasúti közlekedésben ugyanis - nem csak Magyarországon - az 5 perces csúszás még belefér a menetrendbe. (Ha az egyperces eltérést is késésnek vesszük, akkor a járatok 44 százaléka nem volt pontos.)

Ötről hatra jutnak

A közszolgáltatási szerződés egyik melléklete szerint pontosnak akkor minősül egy vonat, ha késése legfeljebb 5 perc, azaz 5 perc 59 másodperc. A MÁV indoklása szerint a társaságnál nincs automatizált késésrögzítő rendszer, ezért a késés megállapítása nem másodpercalapú, így az 5 perc 59 másodperces késést 5 percként rögzítik. Hozzá kell tenni, hogy Németországban is így értelmezik a pontosságot, de Ausztriában például 5 perc 29 másodperc a választóvonal.

Tavaly a közszolgáltatáshoz megrendelt, 1 002 416 járat 99,74 százaléka valóban közlekedett, 2634 járat nem indult el. A késések 75 százaléka a 6-15 perc közötti tartományba esett, ezeknél a vonatoknál a csúszás átlagosan 9 perc volt (lásd a kördiagramot). A pontatlan járatok megoszlása terén egyébként nem történt jelentős változás az elmúlt években. Ingadozást mutat viszont a pontosan közlekedő vonatok aránya. Tavaly a 85,3 százalékos pontossági arány javulást hozott ugyan az egy évvel korábbi 81,3 százalékhoz képest, de ez 2012-ben 83,2 százalék volt. Arról nem is beszélve, hogy 2011-ben a vonatok 87,4 százaléka pontosan célba ért, vagyis nem késett 6 percnél többet, ám mivel abban az évben még zajlott az adatgyűjtő rendszer tesztje, ezek a számok nem tekinthetőek hitelesnek.

Igaz a svájci pontosság

Európai összehasonlításban a magyar vasút nem szerepel túl fényesen. Egy felmérésben 25 európai ország vasúti személy- és teherszállítását vizsgálták nyolc szempont szerint. Nézték a használat intenzitását, a biztonságot, valamint a szolgáltatás minőségét, utóbbiba sorolták az árat és a pontosságot is. Ezeket összesítve számolták ki országonként az RPI-nek rövidített Vasúti Teljesítmény Indexet (Railway Performance Index), amelynek értéke legfeljebb 10 lehet.

Nem meglepő módon a lista élén a pontosságáról is híres Svájc végzett. Az ottani vasúttársaság, az SBB pontossági mutatója 87,7 százalékos volt 2014-ben, ami elsőre inkább gyengének tűnik. Ám Svájcban nem a vonatok, hanem az utasok pontosságát nézik igen szigorú időkorlát szerint: utazásuk akkor számít pontosnak, ha a késés kevesebb három percnél, és az utas minden csatlakozást elért.

Olcsó, de késik

Magyarország 3,5 pontot ért el az értékelésben, ami Litvánia és Lettország szintjét jelenti, és egy tizeddel jobb Szlovákia eredményénél. A mostani sorrendben ez a 19. helyet jelenti, 2012-ben a 22. pozícióra volt elég a hazai vasút teljesítménye, bár akkor eggyel kevesebb, 24 ország szerepelt a vizsgálatban.

Meg kell jegyezni, hogy a felmérésben a szolgáltatás minősége is kritérium: a pontossági mutatók mellett azt is figyelembe veszi, mennyire megfizethető a vonatozás. Ezért fordulhatott elő, hogy a magyar vasút szolgáltatási minősége ugyanolyan értékelést kapott, mint az osztráké. Ott ugyanis csaknem 96 százalékos pontossággal közlekednek a járatok (az ötperces elv szerint), ám a jegyek drágák, míg nálunk az európai viszonylatban alacsony árak gyakran késő vonatokkal párosulnak. Az alacsony szintű biztonság pedig részben a vasúttól független balesetekkel magyarázható.

metropol