Négy vágány is elég
Négy vágány is elég a Déliben
Szakmai körökben már tényként kezelik a költözést
Bár a szakma már tényként kezeli, nem kell feltétlenül bezárni a Déli pályaudvart. Hatékonyabb működéssel a terület 90 százaléka is felszabadítható, miközben az agglomerációs közlekedést is biztosítani lehet.
A jelenlegi egy tucat vasúti vágány helyett három-öt is elegendő lenne a Déli pályaudvaron az agglomerációs közlekedés lebonyolítására, és változtatni kellene a "nagyvonalú" üzemvitelen - így a jelenleg használt terület legnagyobb része bezöldíthető lenne, és a közlekedők érdekei sem sérülnének - vélik a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők.
A pályaudvaron jelenleg csak néhány vágányon folyamatos a forgalom, néhányon állnak a szerelvények, a vágányok többsége pedig üres. A szakemberek szerint egy HÉV-szerű működésnek kellene felváltania az agglomerációs közlekedést, vagyis ugyanazon jármű a megérkezése után ugyanarról a vágányról vissza is indulhatna. Az óránkénti nyolc-tíz elővárosi járat tehát három-négy vágányról közlekedtethető lenne, a negyediken vagy ötödiken pedig a balatoni gyorsvonatok járhatnának, bár ezeket ki lehetne vinni a Kelenföldi pályaudvarra.
A szakértők abban egyetértenek, hogy így a terület 80-90 százaléka "felszabadítható", hisz ezek részben funkciójukat vesztették, illetve az ott lévő kiszolgáló, karbantartó részlegeknek nincs helyük az I. kerületben, ezek a tevékenységek akár vidékre is áthelyezhetők.
A megoldást azonban nem a pályaudvar bezárásában látják a lapunknak nyilatkozó közlekedési szakértők. Formálisan nincs is ilyen döntés, a szaktárcának kell megvizsgálnia, hogy mivel járna a Déli kiköltöztetése a Kelenföldi pályaudvarra, de szakmai körökben az áthelyezést tényként kezelik. Ezáltal az agglomerációból érkezők egy jelentős része csak kerülőkkel juthatna el Északra, Bel-Budára, bár a 4-es metrónak és a fonódó villamoshálózatnak köszönhetően Kelenföld jóval közelebb került a belvároshoz.
A Déli pályaudvaron 2013-ban és 2014-ben éves szinten mintegy 4-4,1 millió érkező és induló utas fordult meg. Ez a szám 2015-ben 3,3 millióra csökkent - közölte a Világgazdasággal a vasúttársaság. Ezt nem lehet pusztán a 4-es metró átadásával és a Déli pályaudvarra vezető alagút feletti támfal megcsúszása miatti ideiglenes üzemszünettel magyarázni, hanem bizonyosan szerepet játszik benne az, hogy a MÁV a 2013 decemberében életbe lépett menetrenddel olyan új járatokat vezetett be, amelyek már nem érintik a Déli pályaudvart: Kelenföldről Kőbánya-Kispestre vonattal mindössze 15 perces menetidővel félóránként el lehet jutni.
Az új járatok jelentősen növelték Kelenföld utasforgalmát, de népszerűbbé tette a pályaudvart az is, hogy a BKK több budai buszjárat végállomását áthelyezte oda. A kelenföldi állomást és környezetét felújították, megnyíltak a P+R-parkolók, melyek szintén nagy vonzerőt jelentenek - tette hozzá a MÁV. Azon utasok is inkább ezt a pályaudvart választják kiindulási állomásul, akiket autóval visznek ki az állomásra, mivel nem kell a belső városrészt jellemző nagyobb közúti forgalomban várakozni. A belföldi utasok mellett egyre több nemzetközi utas is Kelenföldet választja induló vagy célállomásául - azaz a gyorsvonatok akár könnyűszerrel kiköltöztethetők a pályaudvarra.
