Az interjúban a MÁV vezetője elmondta, hogy a  nemzetközi forgalom szinte teljesen megszűnt, 99 százalékkal csökkent Európa-szerte. A járvány csúcsidőszakában csak néhány bécsi járat maradt meg. Belföldön a távolsági közlekedés 90 százalékkal esett vissza. A budapesti elővárosi járatoknál, amelyek minden második utast adják a vasúttársaságnál, 80 százalékos volt az utasszám csökkenés.

A járványhelyzet kezdete óta többféle intézkedést foganatosított a cégcsoport a pályaudvarokon és a vonatokon, garantálva az utasok egészségének védelmét és biztonságát: Március közepétől már naponta fertőtlenítettük a teljes, üzemben lévő járműállományt, vagyis mintegy 1200 motorvonat egységet és személykocsit. Emellett a közforgalmi és az üzemi területeink emelt szintű takarítását-fertőtlenítését is elvégeztük, a nagyobb állomásainkon pedig ingyenes kézfertőtlenítést biztosítottunk. Több mint 1 millió maszkot, 1,5 millió kesztyűt és mintegy 60 ezer liter kézfertőtlenítőt osztottunk szét a munkavállalóinknak - jelentette ki Homolya Róbert.

A kormányrendeletnek megfelelően május óta mind a fedélzeten dolgozó vasutasoknak , mind az utasoknak, kötelezővé tette a MÁV  a maszkviselést, így sikerült megakadályozni, hogy tömegesen fertőződjenek meg a dolgozók,  szerencsére csak négy igazolt koronavírus megbetegedés volt a 38 ezer munkavállalóval rendelkező MÁV-csoportnál a teljes járványidőszak alatt.

A járványhelyzet megtépázta a bevételeket, a védekezés költsége pedig többszázmillió forint havi kiadást jelent: A bérlet- és jegyárbevételek óriási léptékben, havi több milliárd forinttal estek vissza. Közben a védekezés költségei körülbelül havi 400-500 millió forintos plusz terhet jelentettek a vállalatnak, a pénzügyi hatásokat folyamatosan elemezzük. A helyzet szerencsére most már javul, megindult a visszarendeződés.  A járványügyi szabályok fellazultak, látványosan nő az utasok száma. Az elővárosi járatokon eltérő arányokat láttunk, de van ahol már 50 százalékos a kihasználtság - elemezte a helyzetet a MÁV első embere.

Az interjúban Homolya Róbert ezután a fejlesztésekről beszélt, a mozdony és kettős üzemű motorvonat beszerzés fontosságát hangsúlyozta.  Folyamatos az IC+ kocsigyártás Szolnokon, június elején forgalomba  állt a 30. és a 31. elkészült kocsi a szombathelyi és a zalaegerszegi vonalakon. Nyáron a balatoni forgalomban is megtalálhatóak lesznek ezek a kocsik. A pályahálózattal kapcsolatban kiemelte: A járműfejlesztés mellett szükség van a leromlott pályahálózat megújítására is, hiszen hiába lesz modern járműparkunk, ha nem tudjuk biztosítani a menetrendszerűséget, főleg az elővárosi legforgalmasabb szakaszokon. Az előkészítés alatt álló versenyképes vasút programunk lényeges része, hogy emelt szintű, az ideiglenes és állandó lassújeleket is megszüntető karbantartást végezzünk majd. Az a célunk, hogy egységes színvonalúvá tegyük a törzshálózatot mintegy 2200-2300 kilométeren, a legtöbb megyeszékhely felé a legversenyképesebb eljutási időt biztosítva a fővárosból és erre a következő 5 évben évi körülbelül ötvenmilliárd forintos nagyságrendben költenénk, a források rendelkezésre állása esetén. Fejlesztjük többek között az elektronikus jegyértékesítési rendszerünket, 375 új jegykiadó automatát telepítünk. Bízom benne, hogy 2022-re már egy modernebb, a 21. századi elvárásoknak megfelelő és az utazóközönség elvárásait nagyobb mértékben kielégítő vasúttal találkozhatnak utasaink.