Kiiktatták az érdekegyeztetést
Kiiktatták az érdekegyeztetést
Megszűnt a háromoldalú országos érdekegyeztetés, a többi között az országos bérajánlásról, a minimálbérről és a Munka törvénykönyvének átalakításáról szóló vitáknak teret adó Országos Érdekegyeztető Tanácsot felszámolta a kormány.
Helyébe egy új tanács lépett, amelynek ugyan tagjai a szociális partnerek, de immár nem a kormánnyal, hanem például a tudományos és civil élet szereplőivel kell egyezkedniük.Pedig már eddig is súlyos, a munkavállalók helyzetét rontó intézkedéseket fogadtak el a parlamentben, és ősszel a Munka törvénykönyvének átszabása is érdemi egyeztetés nélkül történik majd.
Átalakul, pontosabban megszűnik a háromoldalú országos érdekegyeztetés; az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot felváltja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács - így döntött a parlament. Az indok: az OÉT nem kellő költséghatékonysággal, és csak egy szűk társadalmi réteget képviselt, a GSZT és a GEF pedig ugyan szélesebb kérdéskörökben, ám széles felhatalmazás nélkül működött.
Átalakul, pontosabban megszűnik a háromoldalú országos érdekegyeztetés; az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot felváltja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács - így döntött a parlament. Az indok: az OÉT nem kellő költséghatékonysággal, és csak egy szűk társadalmi réteget képviselt, a GSZT és a GEF pedig ugyan szélesebb kérdéskörökben, ám széles felhatalmazás nélkül működött.
Apránként adagolt megszorítások (a hétfőn elfogadott változtatások)
- Heti 44 órát is dolgozhatnak, heti 40 órára járó bérért a munkavállalók
- A gyes és a gyed idejére járó fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosít szabadságra
- A szabadság kettőnél több részletben való kiadását a munkáltató is elrendelheti
- Egyéni megállapodások vagy kollektív szerződés helyett a munkáltató egyoldalúan is eldöntheti, hogy a rendkívüli munkáért pótlék helyett szabadidőt ad
- Akár 6 hónapos is lehet a próbaidő
- A gyes és a gyed idejére járó fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosít szabadságra
- A szabadság kettőnél több részletben való kiadását a munkáltató is elrendelheti
- Egyéni megállapodások vagy kollektív szerződés helyett a munkáltató egyoldalúan is eldöntheti, hogy a rendkívüli munkáért pótlék helyett szabadidőt ad
- Akár 6 hónapos is lehet a próbaidő
Az új szervezetet 2012-ben "üzemelik be", és évente legalább négyszer ülésezik majd, tagjai pedig a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom, a történelmi egyházak képviselői, illetve a tudományos élet tagjai lesznek, a kormány viszont nem vállalt szerepet. A tagok megbízatása négy évre szól, konzultálnak, véleményt alkotnak és javaslatot tesznek, beszélgetnek egyebek között a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci és a jövedelemelosztási problémákról, és hozzájuk tartozik majd az országos szakképzés stratégiai kérdéseinek egyeztetése is. Az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési bizottságok elnökei illetve a kormány akár állásfoglalásra is kötelezheti a tanácsot, a kormánynak viszont nincs kötelezettsége az ajánlás elfogadásával kapcsolatban.
A mostani eljárás kísértetiesen hasonlít az első Fidesz-kormány határozatához. Akkor, 1999-ben munkaügyi tanáccsá alakították az érdekegyeztetés legmagasabb szintjét, jelentősen megkurtítva feladat- és jogkörét. A kabinet magához vonta a döntést, és nem tekintették partnereknek a szakszervezeteket. Orbán Viktor egyoldalúan döntött a minimálbér mértékéről, két év alatt két lépésben 25 ezerről 40, majd 50 ezerre emelte, de "elfelejtette" hasonló mértékben növelni a szociális támogatások összegét. Hasonló folyamatra lehet számítani a jövőben, és egy szintén hétfőn elfogadott másik törvény szerint a munkavállalók semmi jóra nem számíthatnak.
A munkaügyi törvénycsomag ugyanis több ponton megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, és véglegesíti az eredetileg a pénzügyi válság miatt az idei év végéig bevezetett szabályokat. Jelentős, a dolgozókat sújtó intézkedéseket vezetnek be a heti munkaidővel, a próbaidővel és a szabadság kiadásával kapcsolatban. Az ilyen döntéseket az előző kormányok idején az OÉT-en vitatták meg, gyakran hosszú és heves vita alakult ki a kormány és a szociális partnerek között, a moderátor, vagy ahogy sokan nevezték a "békebíró" a szocialista Csizmár Gábor volt, aki munkaügyi miniszterként, vagy államtitkárként irányította a vitát. A végén a felek szinte mindig megegyezéssel álltak fel a tárgyalóasztaltól. Ezt a párbeszédet, és a minden oldal véleményét tükröző egyezséget törölte el most a Fidesz-kormány. Pedig a Munka törvénykönyvének átszabása ősszel folytatódik, és a már ismert tervek alapján nem a munkvállalók lesznek a nyertesei. Nem kell majd a versenyszférában sem indokolni a dolgozók elbocsátását, csökkentik a felmondási időt, nem lesz szakszervezet és üzemi tanács, ha a munkáltató nem akarja. Szűkítik a munkabalesetnek minősülő balesetek körét is. A kormány munkanélküliekkel kapcsolatos elképzelése pedig márt ismert, a munkanélküli segély ideje 9 hónapról 90 napra csökken, és a nagy beruházások mellett az 1930-as éveket idéző közmunkatáborokat hoznak létre.
A mostani eljárás kísértetiesen hasonlít az első Fidesz-kormány határozatához. Akkor, 1999-ben munkaügyi tanáccsá alakították az érdekegyeztetés legmagasabb szintjét, jelentősen megkurtítva feladat- és jogkörét. A kabinet magához vonta a döntést, és nem tekintették partnereknek a szakszervezeteket. Orbán Viktor egyoldalúan döntött a minimálbér mértékéről, két év alatt két lépésben 25 ezerről 40, majd 50 ezerre emelte, de "elfelejtette" hasonló mértékben növelni a szociális támogatások összegét. Hasonló folyamatra lehet számítani a jövőben, és egy szintén hétfőn elfogadott másik törvény szerint a munkavállalók semmi jóra nem számíthatnak.
A munkaügyi törvénycsomag ugyanis több ponton megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, és véglegesíti az eredetileg a pénzügyi válság miatt az idei év végéig bevezetett szabályokat. Jelentős, a dolgozókat sújtó intézkedéseket vezetnek be a heti munkaidővel, a próbaidővel és a szabadság kiadásával kapcsolatban. Az ilyen döntéseket az előző kormányok idején az OÉT-en vitatták meg, gyakran hosszú és heves vita alakult ki a kormány és a szociális partnerek között, a moderátor, vagy ahogy sokan nevezték a "békebíró" a szocialista Csizmár Gábor volt, aki munkaügyi miniszterként, vagy államtitkárként irányította a vitát. A végén a felek szinte mindig megegyezéssel álltak fel a tárgyalóasztaltól. Ezt a párbeszédet, és a minden oldal véleményét tükröző egyezséget törölte el most a Fidesz-kormány. Pedig a Munka törvénykönyvének átszabása ősszel folytatódik, és a már ismert tervek alapján nem a munkvállalók lesznek a nyertesei. Nem kell majd a versenyszférában sem indokolni a dolgozók elbocsátását, csökkentik a felmondási időt, nem lesz szakszervezet és üzemi tanács, ha a munkáltató nem akarja. Szűkítik a munkabalesetnek minősülő balesetek körét is. A kormány munkanélküliekkel kapcsolatos elképzelése pedig márt ismert, a munkanélküli segély ideje 9 hónapról 90 napra csökken, és a nagy beruházások mellett az 1930-as éveket idéző közmunkatáborokat hoznak létre.
Muhari Judit / Népszava
