A Mozdonyvezetők Szakszervezete javaslatára 1995 óta szeptember 15-én ünnepeljük a Mozdonyvezetők Napját Európa számos országában. Ez az alkalom lehetőséget teremt arra, hogy a közvélemény figyelmét felhívjuk a mozdonyvezetői munka sajátosságaira.

Sok kisgyermek álma, hogy mozdonyvezető legyen, de vajon álommunka e ma Magyarországon a mozdonyvezetés?

A mozdonyvezetői munka, a vasúti járművezetés másra át nem hárítható, közvetlen felelősséggel járó hivatás, Fegyelmezett, pontos munkavégzést igénylő, állandó figyelmet, gyors és határozott döntéseket megkövetelő, a családi, baráti kapcsolatokat a szolgálatnak alávető tevékenység. Olyan, amelyet csak magas fokú elhivatottsággal és hosszú távú elkötelezettséggel lehet gyakorolni. Mozdonyvezetői hivatást egy életre választ az ember, a munkakör valamennyi kockázatát mérlegelve. 

Napjainkban szigorú egészségi alkalmassági követelményeknek megfelelve, áttekinthetetlen és értelmezhetetlen utasításrendszerben, rendszertelen munkaidőbeosztás és állandó stresszhelyzet mellett, fokozódó pszichés terhelés közepette kell nap nap után helytállnunk.

A romló közlekedési morál miatt a közúti-vasúti átjárókban egyre nagyobb veszélynek vagyunk kitéve, a magyar vasúttársaságok gépparkja pedig leginkább egy időutazás a múltba. Az elfogadható munkakörnyezet, az egészségre nem veszélyes körülmények kevesek kiváltsága ma még.

A megnövekedett követelményekkel és kockázatokkal fordított arányban csökken a mozdonyvezetői munka társadalmi és anyagi elismerése. A korkedvezmény megszüntetése már ma is érezteti hatását, a képzési rendszer átalakítása, a kiképzési idő lerövidítése a rendkívüli események növekedését hozta magával. Szinte állandó a munkavégzési kötelezettségünk és rendelkezésre állásunk, ritka kincs a szeretteinkkel eltöltött ünnepnap és hétvége, de nincs ez másként Európában sem. Komoly létszámhiánnyal küzdenek a vasúttársaságok, ez annak következménye, hogy a társadalom nem becsüli meg eléggé a mozdonyvezetők felelősségteljes munkáját, szakmai tudását, elkötelezettségét.

A munkánkkal járó megpróbáltatások ellenére mindannyiunkban ott van az az érzés, amely a mozdony vezetőállásán tart minket és nem ereszt. Amikor egy mozdulattal mozgásba hozzuk vagy megállítjuk a vonatot, amikor sebesen fut velünk a táj, tudjuk, hogy mögöttünk utasok százai és fuvaroztatók bíznak felelősségtudatunkban, felkészültségünkben, fegyelmezett és pontos munkavégzésünkben, amely biztosítéka a balesetmentes közlekedés fenntartásának, a rendkívüli események megelőzésének. 

Tisztában vagyunk a hivatásunkkal járó felelőséggel és büszkénk vagyunk arra, hogy megfelelünk ennek.