Embert próbáló, a magánéletet a vasúti szolgálatnak alávető, fegyelmezett és pontos munkavégzést követelő tevékenység a miénk, mozdonyvezetőké. A mozdonyvezetői munka, a vasúti járművezetés másra át nem hárítható, közvetlen felelősséggel járó hivatás, amit csak magas fokú elhivatottsággal és a vasút iránti elkötelezettséggel lehet végezni.  Rendszertelen munkaidő-beosztás, állandósult stresszhelyzet és nagyfokú pszichés terhelés mellett kell helytállnunk nap mint nap. Meg kell küzdenünk az emberhez méltó vezénylésért, a pihenőidőhöz való jogunk biztosításáért, az egészségre nem veszélyes munkakörnyezet biztosításáért, alig van időnk szeretteinkre, ritka kincs a szolgálatok nélküli ünnepnap és hétvége.

A magyar vasút válsága a mi munkánkra is hatással van, üzemzavarok, műszaki meghibásodások, rendkívüli események kísértenek minket a vezetőálláson és sosem tudjuk mikor kell megoldanunk azokat. Nagyfokú bizonytalanság kíséri munkánkat, a múltban ragadt vasúti képzés, a személytelenné vált oktatási rendszer pedig nem segíti sem a jövő mozdonyvezetőinek pályakezdését, sem a tapasztalt járművezetők boldogulását. Ha baj van, csak magunkra számíthatunk.

Évtizedek óta alulfinanszírozott és a közlekedéspolitika által alulértékelt, ám egyre magasabb követelményeket támasztó helyzetben kell ma működtetni a vasúti közlekedést Magyarországon. A megnövekedett elvárásokkal és kockázatokkal fordított arányban csökken a mozdonyvezetői munka megbecsültsége, miközben a társadalom jelentős igényeket fogalmaz meg a mozdonyvezetői munkával kapcsolatban, amely felelősségtudatunkban, szakmai felkészültségünkben, fegyelmezett és pontos munkavégzésünkben ölt testet.

Mi egy életre választottunk magunknak hivatást, annak minden kockázatát, nehézségét és szépségét ismerve és mérlegelve. Elvárjuk a politikusoktól, hogy teremtsék meg azokat a feltételeket Magyarországon, amely biztosítja a biztonságos, üzembiztos vasúti közlekedést és az utasok, fuvaroztatók, a vasutasok megelégedésére szolgál. Nem szeretnénk hogy gyermekkori álmunk, felnőttkori rémálommá váljék!