Van-e (érdekvédelmi) élet az újabb bírósági döntések után?
Van, de nehezebb, mint 
előtte. Az újabb bírósági végzések megerősítik és egyértelművé teszik, hogy mindegy, milyen jogi keretek között és milyen előzmények alapján kezdeményezünk sztrájkot a kormány (kormányszervek, minisztériumok, főhatóságok, stb.) tervezett intézkedései ellen, az jogellenes lesz, ezért a jog keretein belül nem tudjuk megtartani. Azon kívül meg egyelőre nem akarjuk. A most hatályos jogszabályok és uralkodó jogértelmezés szerint sztrájkolni csak a munkáltatóval szemben, munkaviszonnyal összefüggő követelések érdekében lehet.
Ebből az következik, hogy a kormány várhatóan akadálytalanul hajthatja végre a terveit.
A kormányzati intézkedések mozdonyvezetőkre hátrányos következményeinek kivédésére jogszerűen csak a munkáltatókkal szemben lehet követeléseket megfogalmazni.
Ha a megszigorított pályaalkalmassági követelmények és a növekvő nyugdíj korhatár miatt nem tudunk a vezetőálláson maradni, a megszűnő nyugdíj korkedvezmény és korengedmény helyett gondoskodjon rólunk a munkáltató!
Ha az új Mt-ben elveszik a műszakpótlékot, a túlóra pótlékot, a rövidebb munkaidőt, az utazási idő díjazást, a munkába járás költségtérítését, napi 8 óra fölé növelik a munkaidőt, növelik a kárfelelősség összegét, aláássák a foglalkoztatási biztonságot (és még hosszan lehetne sorolni veszteségeket), a munkáltatóktól lehet követelni az ellentételezést.
Nem kell a munkáltatókat félteni, szervilis módon teljes egészében kiszolgálják a kormányzati elvárásokat. De nem csak kiszolgálják, a tervezett intézkedéseknek a munkáltatók lesznek a haszonélvezői.
Ha jogszerűen a munkáltatóktól lehet követelni, akkor ezt kell tenni. A MOSZ a közelmúltban a mozdonyvezetőket foglalkoztató cégeknél kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett a pályaalkalmatlanság miatt a munkakörükből kieső mozdonyvezetőkről gondoskodó intézményrendszer kialakításáról. A GySEV-nél ezt kiegészítettük bérköveteléssel (nincs bérmegállapodás 2010-re), a MÁV-TRAKCIÓ-nál felújítottuk a létszámfelvételi megállapodás követelését. (A mozdonyvezetők foglalkoztatásában a 2011. évi történések rendre a mi álláspontunkat támasztják alá, nem a cégvezetését.)
A Mt. tényleges módosítása ismeretében újabb követeléseket fogunk megfogalmazni. A Mozdonyvezetők Szakszervezetén nem múlik, hogy meddig jutunk a követelések teljesítésében.
Azt, hogy ezekért kell-e sztrájkot hirdetni, majd eldöntik a tárgyalások.
Azt, hogy lehet-e jogszerűen sztrájkolni, majd eldöntik a bíróságok.
Azt, hogy akarnak-e sztrájkolni, eldöntik a mozdonyvezetők.
Budapest, 2011. augusztus 3.
Mozdonyvezetők Szakszervezetének Sztrájkbizottsága
