Nehéz lesz a MÁV-adósság rendezése
Nehéz lesz a MÁV-adósság rendezése
Az illetékes minisztériumok már megkapták ugyan a feladatot, de a központi költségvetés helyzete miatt kérdéses a kivitelezés
A szerény gazdasági élénkülés, a tartósan magas frank és az emiatt is visszaeső belső fogyasztásból eredő kisebb adóbevétel alaposan átrendezheti még az idei költségvetést.
Bár a kormány a MÁV és a BKV konszolidációját ígérte, a magán-nyugdíjpénztári bevételekre vélhetően az utolsó fillérig szükség lesz " csak nem erre a célra. Annyi viszont biztos, hogy ennek a helyzetnek a rendezésében felértékelődhet az Államadósság-kezelő Központ Zrt. szerepe.
Egyáltalán nem ígérkezik olyan egyszerűnek a MÁV és a BKV adósságainak átvállalása, illetve egyes PPP-beruházások állami tulajdonba vétele, mint azt eredetileg tervezte a kabinet. Az összességében 578 milliárd forintba kerülő "vállalkozás" " amiből háromszáz a MÁV-ot, 78 milliárd forint a BKV-t illeti, és kétszázmilliárd forintba kerülne a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló PPP-szerződések módosítása " megvalósításához a magán-nyugdíjpénztári bevételekből befolyó vagyon nyújtott alapot. A kormány továbbra is ezt a forrást használná fel a tervezett szanáláshoz, csakhogy a nyugdíjmegtakarításokból befolyó összeg mintegy fele az államadósság csökkentésére ment el, s a különbevételek megmaradó részére a költségvetési pálya és a hiánycél tartásához szüksége van a kabinetnek. A gazdasági mutatók ugyanis nem úgy alakulnak, ahogy a kormány tervezte. A legfőbb probléma, hogy a nemzeti össztermék (GDP) növekedése visszaesett, márpedig egyszázalékos csökkenés kilencven-százmilliárd forintos költségvetési mínuszt jelent. Mint ismert, a költségvetésbe került 2800 milliárd forint magán-nyugdíjpénztári vagyon felét fordította a kormány az államadósság csökkentésére. A megmaradt portfólió értéke viszont a forint gyengülése nyomán mintegy 10-15 százalékkal csökkent. Nemzetgazdasági és költségvetési szempontból kedvezőtlen az is, hogy a tartósan erős svájcifrank-árfolyam lassítja a belföldi fogyasztást, így csökkennek az áfa- és egyéb adóbevételek, ezért újabb kormányzati kiigazításokra lehet szükség.
Az sem tett jót, hogy az Európai Bizottság rendelkezése miatt módosítani kell az áfatörvényt, aminek már idén kedvezőtlenek lesznek a kihatásai, azaz többletkiadásra kell számítani. Mindenesetre a kormány a közelmúltban döntött arról, hogy a MÁV, a BKV adósságainak átvállalása és az állam számára hátrányos PPP-szerződések egy részének újratárgyalása miatt módosítani szükséges a 2011-es költségvetést. Erről a tervek szerint az Országgyűlés hoz majd döntést őszi ülésszakán.
Lapunk értesülései szerint a két közlekedési vállalat, de leginkább a MÁV tartozásainak az átvállalásában meghatározó szerepet kap az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK): bizonyos folyamatban levő hiteleket nem az állam egyenlít majd ki, hanem az ÁAK veszi át, s a társaság feladata lesz az adósság rendezése. Mindez leginkább a kedvező kondíciójú hitelek esetében képzelhető el, aminek a kamatterheit inkább bevállalja az ÁAK, semmint azt egyből költségvetési forrásból kelljen visszafizetni " leginkább azért, mert nem lesz miből.
Közben a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vezetői megkapták a feladatot a kormánytól az előkészületekre. Ennek fontos részét képezi, hogy az NFM-nek szeptember 30-ig ki kell dolgoznia egy olyan modellt, amiben szerepel: hogyan lehet elejét venni, hogy az adósság a MÁV esetében ne termelődjön újra. A jelenlegi működési modell szerint ugyanis ez szinte elképzelhetetlen, mivel a vasúttársaság adóssága évről évre azzal együtt emelkedett, hogy az állam évi kétszázmilliárdot költött és költ jelenleg is adófizetői pénzből a közszolgáltatás ellátására. Ehhez képest a Széll Kálmán-terv kedvezőbb határidőket szab meg az adósságok rendezésére, hiszen a fejlesztési tárcának e szerint csak december 31-ig kellene elkészítenie a MÁV adósságrendezési tervét. Ebben az esetben viszont nem valósulna meg idén az adósság átvállalása. A különböző határidőkkel kapcsolatban feltett kérdésünkre az NFM-nél lapunknak annyit mondtak: "az önmagában nem probléma, ha a Széll Kálmán-tervet sikerülne túlteljesíteni."
Egyáltalán nem ígérkezik olyan egyszerűnek a MÁV és a BKV adósságainak átvállalása, illetve egyes PPP-beruházások állami tulajdonba vétele, mint azt eredetileg tervezte a kabinet. Az összességében 578 milliárd forintba kerülő "vállalkozás" " amiből háromszáz a MÁV-ot, 78 milliárd forint a BKV-t illeti, és kétszázmilliárd forintba kerülne a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló PPP-szerződések módosítása " megvalósításához a magán-nyugdíjpénztári bevételekből befolyó vagyon nyújtott alapot. A kormány továbbra is ezt a forrást használná fel a tervezett szanáláshoz, csakhogy a nyugdíjmegtakarításokból befolyó összeg mintegy fele az államadósság csökkentésére ment el, s a különbevételek megmaradó részére a költségvetési pálya és a hiánycél tartásához szüksége van a kabinetnek. A gazdasági mutatók ugyanis nem úgy alakulnak, ahogy a kormány tervezte. A legfőbb probléma, hogy a nemzeti össztermék (GDP) növekedése visszaesett, márpedig egyszázalékos csökkenés kilencven-százmilliárd forintos költségvetési mínuszt jelent. Mint ismert, a költségvetésbe került 2800 milliárd forint magán-nyugdíjpénztári vagyon felét fordította a kormány az államadósság csökkentésére. A megmaradt portfólió értéke viszont a forint gyengülése nyomán mintegy 10-15 százalékkal csökkent. Nemzetgazdasági és költségvetési szempontból kedvezőtlen az is, hogy a tartósan erős svájcifrank-árfolyam lassítja a belföldi fogyasztást, így csökkennek az áfa- és egyéb adóbevételek, ezért újabb kormányzati kiigazításokra lehet szükség.
Az sem tett jót, hogy az Európai Bizottság rendelkezése miatt módosítani kell az áfatörvényt, aminek már idén kedvezőtlenek lesznek a kihatásai, azaz többletkiadásra kell számítani. Mindenesetre a kormány a közelmúltban döntött arról, hogy a MÁV, a BKV adósságainak átvállalása és az állam számára hátrányos PPP-szerződések egy részének újratárgyalása miatt módosítani szükséges a 2011-es költségvetést. Erről a tervek szerint az Országgyűlés hoz majd döntést őszi ülésszakán.
Lapunk értesülései szerint a két közlekedési vállalat, de leginkább a MÁV tartozásainak az átvállalásában meghatározó szerepet kap az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK): bizonyos folyamatban levő hiteleket nem az állam egyenlít majd ki, hanem az ÁAK veszi át, s a társaság feladata lesz az adósság rendezése. Mindez leginkább a kedvező kondíciójú hitelek esetében képzelhető el, aminek a kamatterheit inkább bevállalja az ÁAK, semmint azt egyből költségvetési forrásból kelljen visszafizetni " leginkább azért, mert nem lesz miből.
Közben a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vezetői megkapták a feladatot a kormánytól az előkészületekre. Ennek fontos részét képezi, hogy az NFM-nek szeptember 30-ig ki kell dolgoznia egy olyan modellt, amiben szerepel: hogyan lehet elejét venni, hogy az adósság a MÁV esetében ne termelődjön újra. A jelenlegi működési modell szerint ugyanis ez szinte elképzelhetetlen, mivel a vasúttársaság adóssága évről évre azzal együtt emelkedett, hogy az állam évi kétszázmilliárdot költött és költ jelenleg is adófizetői pénzből a közszolgáltatás ellátására. Ehhez képest a Széll Kálmán-terv kedvezőbb határidőket szab meg az adósságok rendezésére, hiszen a fejlesztési tárcának e szerint csak december 31-ig kellene elkészítenie a MÁV adósságrendezési tervét. Ebben az esetben viszont nem valósulna meg idén az adósság átvállalása. A különböző határidőkkel kapcsolatban feltett kérdésünkre az NFM-nél lapunknak annyit mondtak: "az önmagában nem probléma, ha a Széll Kálmán-tervet sikerülne túlteljesíteni."
Mérnöki életmű külföldi mozdonyon
Kandó Kálmán örökségét hirdető dekorációval látta el az egyik, határokon túl is közlekedni képes mozdonyát a MÁV a minap, emléket állítva a hazai villamos vontatás úttörőjének és a villamos mozdony megalkotójának. Az apropót az adta, hogy a feltaláló tervei alapján elkészült váltakozó áramú villamos mozdonynak 79 éve volt az első hatósági próbafutása. Kandó Kálmán nevéhez fűződik az észak-olaszországi nagy forgalmú vasútvonalak villamosítása, emellett Európában, így hazánkban is gyárak, sőt iparágak jöttek létre a mérnök zseni találmányai alapján. Kandó Kálmán a mai magyar mérnöktársadalomnak is példaképe. Manapság a MÁV által vásárolt mozdonyoknak közük sincs a hazai iparhoz, a társasághoz 1988-ban került utoljára itthon készült mozdony. A mai gazdasági helyzetben sajnos esély sincs arra, hogy olyan színvonalú járművel rukkoljon elő a magyar ipar, mint a múlt század harmincas éveiben. Egyelőre marad a magyar mérnök életművének üzenete egy olyan MÁV-mozdonyon, amit az utolsó csavarig külföldön gyártottak. (PGI)
Kandó Kálmán örökségét hirdető dekorációval látta el az egyik, határokon túl is közlekedni képes mozdonyát a MÁV a minap, emléket állítva a hazai villamos vontatás úttörőjének és a villamos mozdony megalkotójának. Az apropót az adta, hogy a feltaláló tervei alapján elkészült váltakozó áramú villamos mozdonynak 79 éve volt az első hatósági próbafutása. Kandó Kálmán nevéhez fűződik az észak-olaszországi nagy forgalmú vasútvonalak villamosítása, emellett Európában, így hazánkban is gyárak, sőt iparágak jöttek létre a mérnök zseni találmányai alapján. Kandó Kálmán a mai magyar mérnöktársadalomnak is példaképe. Manapság a MÁV által vásárolt mozdonyoknak közük sincs a hazai iparhoz, a társasághoz 1988-ban került utoljára itthon készült mozdony. A mai gazdasági helyzetben sajnos esély sincs arra, hogy olyan színvonalú járművel rukkoljon elő a magyar ipar, mint a múlt század harmincas éveiben. Egyelőre marad a magyar mérnök életművének üzenete egy olyan MÁV-mozdonyon, amit az utolsó csavarig külföldön gyártottak. (PGI)
Hazánkban bővíthet a Stadler Rail
Ha tovább tart az euró gyengülése a svájci frankhoz képest, akkor a svájci Stadler Rail arra kényszerülhet, hogy magyarországi vagy lengyelországi érdekeltségeihez telepítsen gyártást " mondta az Aargauer Zeitungban a vasúti kocsik előállításával foglalkozó vállalat tulajdonosa. Peter Spuhler a lapnak adott interjúban ismertette, hogy emiatt a Stadler járművek ára több mint harminc százalékkal drágult egy év alatt. (MTI)
Ha tovább tart az euró gyengülése a svájci frankhoz képest, akkor a svájci Stadler Rail arra kényszerülhet, hogy magyarországi vagy lengyelországi érdekeltségeihez telepítsen gyártást " mondta az Aargauer Zeitungban a vasúti kocsik előállításával foglalkozó vállalat tulajdonosa. Peter Spuhler a lapnak adott interjúban ismertette, hogy emiatt a Stadler járművek ára több mint harminc százalékkal drágult egy év alatt. (MTI)
Putsay Gábor
