Nincs kőbe vésve a MÁV megmentése?
A gazdasági növekedés minap elismert nem várt lassulása miatt az őszre elkészülő újabb gazdasági akciótervben az Orbán-k ormány átírhatja a Széll Kálmán Tervben rögzített egyes intézkedéseket - írta a Népszabadság. A lap szerint elhalaszthatják a MÁV Zrt. mintegy 300 milliárdos konszolidációját. A BKV csupán 78 milliárdos adósság-átvállalása talán nincs veszélyben, de ez is 2012-re csúszhat.
Mindennek oka, hogy a kormánynak muszáj tartania az idei 2,94 és a jövő évi 2,5 százalékos GDP-arányos hiányt.
A gazdasági növekedés lassulása az amúgy is sok kritikát kapott, Matolcs György nevével fémjelzett kormányzati gazdaságpolitika és az ahhoz kapcsolódó tervezett strukturális változtatások "határidőnaplójának" tartott Széll Kálmán Terv átírását hozhatja - méghozzá már szeptemberben. Legalábbis a Népszabadságnak kormányzati források arról beszéltek, hogy a minap nyilvánosságra került, a vártnál rosszabb gazdasági adatok miatt a tervek egy része "nem tekinthető kőbe vésettnek." Emlékezetes, a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be: hozzá kell nyúlni a költségvetéshez, mert abban 100 milliárdos lyuk támadt, amit be kell tömni. A múlt heti kormányülésen ugyan állítólag nem mondták ki, de a lap szerint egyértelművé vált, hogy szeptemberben "jön a hármas számú gazdasági akcióterv".
A gazdasági növekedés lassulása az amúgy is sok kritikát kapott, Matolcs György nevével fémjelzett kormányzati gazdaságpolitika és az ahhoz kapcsolódó tervezett strukturális változtatások "határidőnaplójának" tartott Széll Kálmán Terv átírását hozhatja - méghozzá már szeptemberben. Legalábbis a Népszabadságnak kormányzati források arról beszéltek, hogy a minap nyilvánosságra került, a vártnál rosszabb gazdasági adatok miatt a tervek egy része "nem tekinthető kőbe vésettnek." Emlékezetes, a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be: hozzá kell nyúlni a költségvetéshez, mert abban 100 milliárdos lyuk támadt, amit be kell tömni. A múlt heti kormányülésen ugyan állítólag nem mondták ki, de a lap szerint egyértelművé vált, hogy szeptemberben "jön a hármas számú gazdasági akcióterv".
Ez több ponton átírhatja a Széll Kálmán Tervet, hiszen a hírek szerint a kormányfő világossá tette: ragaszkodik az idei, 2,94 százalékos hiánytervhez, egyúttal az államadósság csökkentéséhez. A bajok nem is annyira az idei, mint inkább a jövő évi büdzsét és a 2012-re vonatkozó gazdaságpolitikai terveket érinthetik. Jövőre ugyanis a GDP-arányos hiánycélt 2,5 százalékra kell leszorítani, ennek eléréséhez pedig - Orbán utasítására - nem szabad felhasználni a nemrég mintegy 500 milliárd forintért újra állami tulajdonba került Mol-pakettet. Mivel a következő évben már nem lehet számítani a magán-nyugdíjpénztárakból átirányított megtakarításokkal, viszont elkezdődik az IMF-hitel törlesztése, máshonnan kell forrásokat bevonni. A Népszabadság szerint kézenfekvő megoldásként felmerült a nemrég "bevállalt" MÁV-konszolidáció "lefújása", pontosabban a 300 milliárd forintos vállalás elhalasztása.
Emlékezetes, Orbán Viktor egy augusztus elején megjelent kormányhatározatban Magyarország GDP-jének 1,3 százalékát kitevő összeget, csaknem 400 milliárd forintot adott egy tollvonással az állami tulajdonú MÁV Zrt., illetve az önkormányzati tulajdonban lévő BKV Zrt. adósságának átvállalására. Inkább az előbbi céget érintő állami segítség halasztása jöhet szóba - nyilván, mert ez a nagyobb összeg. Ugyanakkor a BKV tartozása mögött csak minimális az állami garancia, míg a MÁV adósságának csaknem 80 százalékáért vállal kezességet a kormány. Az adósság-szanálás elhalasztásáról szóló információt erősíti a már korábban a Világgazdaság által végzett számítás, miszerint az idei büdzsébe "nem fér bele" az összességében csaknem 400 milliárdos vállalás teljesítése a hiánycél veszélyeztetése nélkül.
Megírtuk, ha ki is fizeti az állam a cégek tetemes adósságát, a szeptember végére ígért új működési modell életképességén múlik, hogy feleslegesen dob-e ki a kormány ennyi pénzt az ablakon. A nagyvonalú gesztus fedezetének szánt pénz, az "einstandolt" magán-nyugdíjpénztári befizetések ugyanis egyszer használhatók fel, miközben a MÁV 300 milliárdos és a BKV 78 milliárdos adóssága könnyen újratermelődhet - akár a ciklus végéig. Évtizedes probléma, hogy sem az állam, sem a főváros nem fizeti ki a kellő támogatási összeget, így az felhalmozódik. A cégek működését és finanszírozását érintő érdemi, ám fájdalmas döntésekre szintén hagyományosan gyenge a kormányzati szándék. Az adósság újratermelődése akkor lenne elkerülhető, ha az Orbán-kormány rászánná magát a közösségi közlekedés reformja során olyan fájdalmas lépésekre is, melyek ellen ellenzékben tiltakozott.
A konszolidálás halasztásától függetlenül elkészülhet őszre az a koncepció, amelyben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek kell meghatároznia a MÁV-csoport valamint a BKV Zrt. adóssága átvállalásának elveit, tartalmát és ütemezését. Már csak azért is, mert a koncepció egyes elemi összefüggnek a Nemzeti Közlekedési Holding 2012. január elsejével tervezett létrehozásával és az ősszel a parlament elé benyújtani tervezett személyszállítási törvénnyel - márpedig utóbbi kettőről a hírek szerint nem mondott le a kormány. A MÁV-ot és a Volán-társaságokat közös holdingba tömörítő elképzelést Orbán még tavaly októberben, a második gazdasági akcióterv részeként jelentette be. A közösségi közlekedés átfogónak mondott reformjáról azonban azóta sem állt össze a kép.
Megírtuk, a személyszállítási törvény koncepciójából annyi derült ki, hogy ötvözi a kádári tervgazdasági logikát, a Bajnai-kormány megkezdett ágazati reformtörekvéseit és az Orbán-kabinettől megszokott erős központosító szándékot. A dokumentumból kitűnik, hogy továbbra is évi 350-400 milliárd forintot fordítana az állam a közösségi közlekedési rendszerre - a MÁV-ra, a Volánokra, a GYSEV-re és az önkormányzati közlekedési szolgáltatókra -, de jövőre már az eddiginél hatékonyabban. Hogy a hatékonyság növelése miatt szükséges-e "belepiszkálni" e törvénnyel a sztrájkjogba, nem tudni, mindenesetre a tervezet rögzítené a közlekedési közszolgáltatásokban sztrájk idején még elégséges szolgáltatás mértékét. Sőt a koncepció - szemben a Fidesznek a közvagyont megőrző, a privatizáció helyett a "visszaállamosítást" sürgető szólamaival - utat nyitna a közszolgáltatások piaci kiszervezésének.
Emlékezetes, Orbán Viktor egy augusztus elején megjelent kormányhatározatban Magyarország GDP-jének 1,3 százalékát kitevő összeget, csaknem 400 milliárd forintot adott egy tollvonással az állami tulajdonú MÁV Zrt., illetve az önkormányzati tulajdonban lévő BKV Zrt. adósságának átvállalására. Inkább az előbbi céget érintő állami segítség halasztása jöhet szóba - nyilván, mert ez a nagyobb összeg. Ugyanakkor a BKV tartozása mögött csak minimális az állami garancia, míg a MÁV adósságának csaknem 80 százalékáért vállal kezességet a kormány. Az adósság-szanálás elhalasztásáról szóló információt erősíti a már korábban a Világgazdaság által végzett számítás, miszerint az idei büdzsébe "nem fér bele" az összességében csaknem 400 milliárdos vállalás teljesítése a hiánycél veszélyeztetése nélkül.
Megírtuk, ha ki is fizeti az állam a cégek tetemes adósságát, a szeptember végére ígért új működési modell életképességén múlik, hogy feleslegesen dob-e ki a kormány ennyi pénzt az ablakon. A nagyvonalú gesztus fedezetének szánt pénz, az "einstandolt" magán-nyugdíjpénztári befizetések ugyanis egyszer használhatók fel, miközben a MÁV 300 milliárdos és a BKV 78 milliárdos adóssága könnyen újratermelődhet - akár a ciklus végéig. Évtizedes probléma, hogy sem az állam, sem a főváros nem fizeti ki a kellő támogatási összeget, így az felhalmozódik. A cégek működését és finanszírozását érintő érdemi, ám fájdalmas döntésekre szintén hagyományosan gyenge a kormányzati szándék. Az adósság újratermelődése akkor lenne elkerülhető, ha az Orbán-kormány rászánná magát a közösségi közlekedés reformja során olyan fájdalmas lépésekre is, melyek ellen ellenzékben tiltakozott.
A konszolidálás halasztásától függetlenül elkészülhet őszre az a koncepció, amelyben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek kell meghatároznia a MÁV-csoport valamint a BKV Zrt. adóssága átvállalásának elveit, tartalmát és ütemezését. Már csak azért is, mert a koncepció egyes elemi összefüggnek a Nemzeti Közlekedési Holding 2012. január elsejével tervezett létrehozásával és az ősszel a parlament elé benyújtani tervezett személyszállítási törvénnyel - márpedig utóbbi kettőről a hírek szerint nem mondott le a kormány. A MÁV-ot és a Volán-társaságokat közös holdingba tömörítő elképzelést Orbán még tavaly októberben, a második gazdasági akcióterv részeként jelentette be. A közösségi közlekedés átfogónak mondott reformjáról azonban azóta sem állt össze a kép.
Megírtuk, a személyszállítási törvény koncepciójából annyi derült ki, hogy ötvözi a kádári tervgazdasági logikát, a Bajnai-kormány megkezdett ágazati reformtörekvéseit és az Orbán-kabinettől megszokott erős központosító szándékot. A dokumentumból kitűnik, hogy továbbra is évi 350-400 milliárd forintot fordítana az állam a közösségi közlekedési rendszerre - a MÁV-ra, a Volánokra, a GYSEV-re és az önkormányzati közlekedési szolgáltatókra -, de jövőre már az eddiginél hatékonyabban. Hogy a hatékonyság növelése miatt szükséges-e "belepiszkálni" e törvénnyel a sztrájkjogba, nem tudni, mindenesetre a tervezet rögzítené a közlekedési közszolgáltatásokban sztrájk idején még elégséges szolgáltatás mértékét. Sőt a koncepció - szemben a Fidesznek a közvagyont megőrző, a privatizáció helyett a "visszaállamosítást" sürgető szólamaival - utat nyitna a közszolgáltatások piaci kiszervezésének.
Népszava
