Emlékezés Szlávik István Kollégánkra
Az egy évvel ezelőtti s
zomorú tragédia helyszínén az AS 322-es átjáró mellett állította fel Szlávik István emlékművét a Mozdonyvezetők Szakszervezete. Az emlékmű felállításának kezdeményezői a Ferencvárosi mozdonyvezetők voltak. Az emlékmű minden erre járót figyelmeztet az elmúlásra, az értelmetlen halálra.
A megemlékezés 11 órakor kezdődött, az ország számos pontjáról érkeztek kollégák, hogy részt vegyenek az emlékmű felavatásán. A megemlékezés a felállított emlékkereszt felszentelésével kezdődött, majd ezt követően Bakos János, a MOSZ Ferencvárosi Tagcsoport vezetője, Szlávik István özvegye, Dr. Dancsa Attila a MOSZ alelnöke és a helyi társszakszervezet képviselője mondtak beszédet. Szlávik Istvánról történő megemlékező szavak után a jelenlevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit és meggyújtották az emlékezés mécseseit. Egy közösség összetartozásának erejét jelzi az, ahogyan ápolja az eltávozottak emlékét és megőrzi együtt töltött múltjukat. A felállított emlékmű ennek a kollegalitásnak a jelképe. Ám a kőbe vésett együttérzésnél van még erősebb, a szívekbe zárt megemlékezés. Szlávik István, nem felejtünk, örökké élni fogsz szívünkben!
Délután fél kettőkor a Ferencvárosi Tagcsoport márványból készült emléktáblát és keresztet avatott a Ferencvárosi Fűtőház oldalán az elhunyt ferencvárosi mozdonyvezetők emlékére. Bakos János, a MOSZ Ferencvárosi Tagcsoportjának vezetője beszédében kiemelte, hogy a felállított emléktáblánál az elhunyt ferencvárosi kollégákról méltó módon tudnak megemlékezni, hiszen eddig erre nem volt lehetőség. A megemlékezés az emléktábla megkoszorúzásával és ért végett.
Az egybegyűltek innen a Fiumei úti sírkertbe, Szlávik István nyughelyére látogattak el, hogy elhelyezzék itt is az emlékezés virágait. Szlávik István özvegye, árván maradt gyermekei és rokonsága mellett a kollégák is részt vettek a sír szentelésén.
