-          A nemzeti fejlesztési miniszter 9/2012. (II. 15.) NFM rendelete a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet módosításáról

-          A nemzeti fejlesztési miniszter 10/2012. (II. 15.) NFM rendelete a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról (továbbiakban vasúti képzési és vizsgarendelet)

A felsorolásból két rendelet módosításai közvetlenül érintik a mozdonyvezetőket és a foglalkoztatást. A vasúti járművezetői jogosítványról és tanúsítványról szóló rendelet egyik legfontosabb változása, hogy az előírt középiskolai végzettség megszerzése alól mentesíti azokat a vasúti járművezetőket, akik a vasúti képzési és vizsga rendelet hatályba lépése előtt szereztek jogosítványt és érvényes egészségügyi alkalmassággal és időszakos vizsgával rendelkeznek.

"5/A. § Az a vasúti járművezető, aki a KR. hatálybalépése előtt szerzett vasúti jármű vezetésére vonatkozó jogosultságot, vasúti járművezetői engedélyt kaphat, ha igazolja, hogy időszakos vizsgáról szóló érvényes igazolással, valamint "alkalmas" minősítésű, érvényes időszakos egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkezik." (A KR.= vasúti képzési és vizsgarendelet)

A Mozdonyvezetők Szakszervezete korábban számos fórumon kifogásolta azt a jogszabályi kötelezettséget, ami a több évtizedes vezetési gyakorlattal rendelkező mozdonyvezetőknek előírta a középiskolai végzettséget. Ezzel a módosítással a korábbi érvényes jogszabályi előírás szerint vizsgázottak és érettségivel nem rendelkező kollégák is tovább folytathatják a mozdonyvezetői hivatást. Az érintettek száma közel 800 fő.

A vasúti képzési és vizsgarendelet számos pontja szintén változott. Ez év januárjában kezdeményeztük a NFM miniszternél, hogy indítson vizsgálatot az ügyben, hogy a vasúti képzési és vizsgarendelet végrehajtható, illetve a különböző szereplők alkalmasak a rendeletben meghatározott feladatok elvégzésre. Ennek kiváltója, mint arról korábban beszámoltunk, a miskolci átképzős tanfolyam körüli káosz volt. Levelünk megtette hatását és a tervezett, de elmaradt vizsgaidőpont után egy héttel a kollégák levizsgázhattak. A legfőbb problémát az okozta, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság nem jelölte ki a vizsgabiztosokat, s így a KTI Vasúti Vizsgaközpont nem tudta a rendeletnek megfelelően lefolytatni a vizsgát. Továbbá jeleztük a miniszter asszonynak, hogy a képzőszervek és a vasútvállatok sem rendelkeznek a képzési és oktatási tevékenységhez szükséges engedéllyel. A látszólag fontosnak nem látszó probléma megoldása azért fontos mégis, mert a rendelet előírása szerint a mozdonyvezetőnek 3 havonta időszakos oktatásban kell részesülnie, míg az azt végzőnek hatósági engedéllyel, mely utóbbi a mai napig nincs meg egyetlen képző szervezetnek sem. A figyelem felhívással a célunk az volt, hogy semmiféle hátrány ne érje a mozdonyvezető kollégákat. A módosítás visszamenő hatállyal továbbra is mentességet ad a képzőszerveknek a hatósági engedély megszerzése alól 2012. július 1-jéig. Ugyanígy ad felmentést a változás 2012. július 1-jéig a vasútszakmai oktatói képesítés megszerzésére is. Sajnos a felelőtlen magatartás is tetten érhető a változtatásban. Nem tudni, kinek a hatására változtatták meg azt a szabályt, miszerint a sikeres vizsga után a mozdonyvezetőnek 160 óra járművezetési gyakorlatot írnak elő, melybe bele tartoztak a típus- és vonalismereti utak is. Ez a szabály vonatkozott a második vontatási nem megszerzése utáni vezetési gyakorlatra is, ami a változás következtében ajánlott kategóriába került és 50 órára csökkent. A következőkben igyekszünk kideríteni, milyen szakmai érvek és ajánlások alapján került ki gyakorlatilag az alkalmazásból. Ki az, aki ezzel közvetve kockáztatja a vasúti közlekedés biztonságát. Eljutottunk arra pontra, hogy a romló közlekedésbiztonság technikai és munkavégzési feltételek következtében a mozdonyvezetővel szemben csak a követelményeket emelik. Elég, ha a foglalkoztatási vagy a képzési és vizsgarendeletre gondolunk.