A közlekedésfejlesztési beruházások gazdasági jelentőségét vizsgáljuk a Summa most következő részében. A magyar kormány 2017 és 2022 között, hazai és európai uniós forrásból 2500 milliárd forintot szán közúthálózat-fejlesztésre. A források felhasználásával a kormány tervei szerint a jelenleg mintegy 2000 kilométernyi gyorsforgalmi út a következő 4 évben 900 kilométernyi autópályával és gyorsforgalmi úttal bővül majd. Az elképzelések szerint a következő években valamennyi megyei jogú várost bekötik a gyorsforgalmi utak hálózatába, minden autópálya eléri majd a határt, továbbá magas szintű útcsatlakozásokat létesítenek a kiemelt gazdasági térségek felé. Emellett a tervek szerint mintegy 1500 milliárd forintot fordít a kabinet a vasúti hálózat korszerűsítésére, illetve bővítésére. Ebből közel 900 kilométer vasútvonalat újítanak fel, illetve 45 ezer férőhelyet biztosító vasúti kocsit állítanak forgalomba a következő években. Virovácz Péter, az ING elemzője szerint ezek a beruházások hosszú- és rövidtávon egyaránt kifejtik hatásukat gazdaságunkra. Rövidtávon például serkentik a hazai GDP-bővülést.
Virovácz Péter (elemző, ING Bank Zrt.): - A közútfejlesztés, vagy infrastrukturális beruházások esetében azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag rögtön, ahogy megkezdődik az építkezés, ez az építőiparon keresztül, ugye beruházásokon keresztül azonnali hatást jelent a gazdaság növekedésére. Tehát jól kimutathatóan emelkedik, mondjuk, az építőipar hozzájárulása a gazdaság növekedéséhez.
Riporter: - Szakértők szerint a közút és vasúthálózati fejlesztések nemcsak a mindennapi életünket teszik könnyebbé, hanem hosszabb távon a gazdasági folyamatok hatékonyságát is növelik. "A nem megfelelő közlekedési infrastruktúra ugyanis pluszköltséget jelenthet a gazdálkodóknak, ezért a közlekedésfejlesztés gazdaságunk termelékenységét is nagymértékben javítja" - mondja az elemző.
Virovácz Péter: - Ha ezekre nem fordítunk figyelmet, akkor azt mondhatjuk, hogy sokkal lassabb lesz a közlekedés, ugye, ez plusz költségeket teremt. Tehát, hogyha megteremtjük a gyors összeköttetést, ugye elsősorban közúton, a különböző megyeszékhelyek között, az országhatárok között, az azt jelenti, hogy gyakorlatilag nemcsak a tranzitforgalom, de a belső forgalom is gyorsabban tud átáramlani, kisebb költséggel teszik mindezt, hatékonyabban. Ugye itt általában a termelékenység szót szoktunk nagyon sokszor használni. Bizony a közút fejlesztése is segíti a termelékenység javulását.
Riporter: - Ez alapján Virovácz Péter úgy véli: "egy külföldi befektető szemében például az adórendszeren, vagy a rendelkezésre álló munkaerő képzettségén túl fontos szempont lehet egy ország közlekedési hálózatának fejlettsége is".
Virovácz Péter: - Nem mindegy egy befektető számára, hogy például 1 óra alatt vagy 3 óra alatt éri el az országhatárt. Nem mindegy, hogy milyen infrastruktúrával találkozik, ki van-e építve a villanyhálózat, be vannak-e kötve lényegében a központi rendszerbe. Ugye milyen gyorsan érhető el például akár a Főváros. Tehát ezek mind-mind olyan fontos szempontok, amik alapján bizony múlhat, hogy éppen egy Tesla - akiről ugye nagyon sokat beszélünk mostanában -, az Magyarországra hozza a gyártását, vagy éppen Szlovákiát választja helyettünk. Úgyhogy ilyen apró nüanszokon is múlhat természetesen 1-1, akár az ország jövőképét is hosszútávra meghatározó beruházás.
Riporter: - "Éppen ezért a hazai közút-, valamint vasúthálózat fejlesztése hazánk versenyképességét tekintve is különösen fontos" - hangsúlyozza a szakértő.
Virovácz Péter: - Ugye tudjuk, hogy versenyképességi fordulatra van szükségünk. Bár nagyon kevesen szokták ezt összekötni, de valójában azért a közútfejlesztés, a közlekedésfejlesztés is egy igen neuralgikus pontja, hiszen különösen Magyarország esetében, ami egyrészt egy kicsi, nyitott gazdaság, másrészt ugye, gyakorlatilag földrajzi elhelyezkedése miatt is kelet és nyugat között egy hidat képez, ebből a szempontból én azt gondolom legalábbis, hogy elengedhetetlen az, hogy megfelelő közlekedési hálózattal rendelkezzen Magyarország.
Riporter: - Szakértők szerint, mivel a közlekedési beruházások várható élettartama több évtized, ezért ezek a fejlesztések hosszú időszakra meghatározhatják az ország versenyképességét.