Kiemelik: ez a dinamikus fejlődés Magyarország kedvező geopolitikai helyzetével együtt számos gazdasági előny lehetőségét kínálja. Újabb infrastrukturális fejlesztésekkel Magyarország elnyerheti a Kelet-Nyugat és az Észak-Dél viszonylatú áruforgalom "fordítókorongjának" rangját.

Példaként említik, hogy a két meglévő budapesti konténerterminál mellett újabb terminálfejlesztés is folyamatban van. A gyors kapacitásbővülés megfelel az igényeknek, valamennyi logisztikai központ csaknem teljes kihasználtsággal működik.

Az RCH felidézi azt is, hogy az uniós cél alapján 2030-ra a vasúti fuvarozásnak 30 százalékkal kell részesednie az áruforgalom lebonyolításából, ami úgy valósulhat meg, ha a Balkán irányából (Bulgária, Törökország, Szerbia, Macedónia) érkező jelentős mennyiségű közúti forgalmat sikerül vasútra terelni. A Budapest-Belgrád vasútvonal építése és az itt megvalósuló jövőbeni áruforgalom is ezt a törekvést támogatja " közölték.

A távol-keleti üzemekben előállított árukkal töltött konténerek Európába szállítása tengeri úton nagy befogadóképességű, akár 18 ezer TEU kapacitású hajókkal gazdaságos, amelyek csak mélytengeri kikötőkbe képesek befutni, mint a görögországi Pireusz dokkja. A Kínából érkező árukat emiatt elsősorban az innen, valamint több adriai kikötőből induló vonatokon fuvarozzák Magyarországra, ezekből az elmúlt évben több mint 700 konténervonat érkezett Budapestre.

Jelenleg egy-két naponta indulnak vonatok a balkáni országokon és Szerbián keresztül Magyarországra. Mindezek miatt különösen fontos a görög Pireusz kikötője és a budapesti Rail Cargo Terminal " BILK közötti vasúti összeköttetés áteresztőképességének növelése.