Mozdonyvezetők (MOSZ)-, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók (VTDSZSZ)- és a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), továbbá a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) "elvették-e a sztrájkjogot?" címmel sajtótájékoztatót tartott 2011. július 14-én.

Kiss László a MOSZ elnöke röviden összefoglalta szakszervezetünknek a korkedvezmény és a korengedmény ügyébe eddig kifejtett tevékenységét. Elmondta, hogy január óta egyetlen munkabeszüntetés sem volt, mert az érdekképviseletek ugyan kilencet is kezdeményeztek, de már az is lassította a folyamatot, hogy mind a bíróság elé került. A kilencből hét kérelmet "érdemi vizsgálat nélkül" elutasított a bíróság, kettőben pedig jogerősen állták útját a sztrájkoknak. Július elején a másodfokú munkaügyi bíróság a vita tárgyának munkajogi megítélésére hivatkozva megsemmisítette a sztrájkot engedélyező elsőfokú döntést, mondván: a még elégséges szolgáltatás szintjét meghatározó végzésében az első fok "a tényállást helyesen állapította meg, de abból helytelen jogi következtetést vont le, és ennek folytán az érdemi döntése is megalapozatlan volt."

Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke arról beszélt, hogy a bíróság nem tud mit kezdeni az új sztrájktörvénnyel és a döntésből az látszik, hogy a munkavállalók nem tudják gyakorolni alkotmányos alapjogukat a kormány intézkedéseivel szemben. Utalva a jogértelmezési káoszra emlékeztetett egy másik sztrájk-kezdeményezésükben született bírósági határozatra, amely a munkabeszüntetés céljának jogosságát addig nem tartotta eldönthetőnek, amíg nincs döntés az elégséges szolgáltatásról. Ez a mostani döntés a bíróság által megállapított elégséges szolgáltatást helyezi hatályon kívül, arra hivatkozva, hogy ilyen céllal nem lehet sztrájkolni.

Kotter József, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke is a szintén elutasított sztrájk-kezdeményezésről számolt be, emlékeztetve arra, hogy a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj tervezett megszüntetése 12 ezer vasutast érint.

Hernádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy nincs a társadalomnak olyan rétege, amelyet "húsba vágóan" ne érintenének a kormány eddigi és tervezett intézkedései.

Borsik János, az Autonómok elnöke úgy vélekedett: ilyet Európa más országaiban nem mondhat bíróság, hogy a kormány ellen nem lehet sztrájkolni és ajánlotta, hogy az Orbán-kabinet "vigyázó szemét Párizsra vesse", ahol hasonló szerzett jogok elvétele miatt gyakori a közszolgáltatások sztrájkkal történő megbénítása. Megjegyezte, újabb és újabb sztrájkokat kezdeményeznek, visznek a bíróságra, s kiderül, hogy "a bíróság sajátos jogértelmezése sokáig nem tartható", továbbá ez ügyben nemzetközi fórumokhoz és szervezethez fordulnak a szakszervezetek. Azt ígérte, augusztus 20. után újra megmozdulnak az érdekvédők, mert "nem várhatunk szeptember végéig".