Ezzel a vállalatcsoport folyó működési költségei közül kikerülne az évi 40-45 milliárdos törlesztő és 15-20 milliárdos kamatkiadás; illetve egy ilyen tehermentesítés megnyithatná az utat az életképes projektek előtt, amelyek jelentős költségracionalizálást tennének lehetővé. Közölte: a vállalatcsoportban ma a működés minimális szintjeit lehet finanszírozni. Leszögezte, hogy beruházási forrásokra van szükségük, és ezzel kapcsolatban most csak az EU-s fejlesztési forrásokban reménykedhetnek, mert az unió sokkal inkább áldoz már a vasútra, mint a közúti projektekre.

Ezzel együtt azt gondolom - fogalmazott -, hogy a 300 milliárdos látható adósság mellett az örökölt, mintegy 2.000 milliárd forint nagyságrendű implicit adósság leküzdéséhez szükség lenne a központi költségvetés vállalásaira is, különben eljutunk lassan a működőképességünk határára. Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha a kormányzat nem lesz partner, Szarvas Ferenc úgy reagált: "csodát" nem tud tenni, olyan vezetés nincs, ami ebből a vállalatból plusz pénz nélkül csodát volna képes előcsalogatni.

"Amíg érzem azt, hogy az eredeti szándék, tehát az, hogy változtatni kell, megvan, de a körülmények a megvalósítást nem, vagy nem úgy teszik lehetővé, ahogy eredetileg gondoltuk, addig azt vallom: ki kell tartani. Ha viszont az ember úgy érzi, hogy nincs már mozgástér, és úgysem lehet változtatni, akkor nem szabad maradni egy ilyen pozícióban" - fogalmazott. (MTI)