Nem lesz korhatár előtti nyugdíj
Korhatár előtti nyugdíj 2012. január 1-jétől nem állapítható meg - olvasható a kormány pénteken beterjesztett törvényjavaslatában. Nagy meglepetés nincs, az elmúlt hónapokban a változtatások jó része már kiszivárgott; a rokkantnyugdíjak átalakításáról továbbra sem hoztak nyilvánosságra semmit, egy, a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvénybe viszont olyan szabályt rejtettek, amivel gazdasági növekedés esetén is befagyaszthatnák a nyugdíjak értékét.
Jövő évtől megszűnik a korkedvezményes nyugdíj, az előrehozott öregségi nyugdíj, a korengedményes nyugdíj és a szolgálati nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, valamint a polgármesterek, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja. Erről rendelkezik a kormány által pénteken benyújtott törvényjavaslat, amely szerint a már megállapított korhatár előtti nyugdíjak "korhatár előtti ellátássá", illetve "szolgálati járandósággá" alakulnak át.
Az eredetileg tervezett szeptember 28-hoz képest kéthetes késéssel ugyan, de a kabinet végül jóváhagyta a Réthelyi Miklós erőforrás miniszter jegyezte tervezetet, amelynek sürgősségi tárgyalását is kérték. A nők 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményének kivételével valamennyi nem öregségi nyugdíj megszűnik, ezeket a járulékokat az Orbán-kormány kiszervezi a Nyugdíjbiztosítási Alapból, és a központi költségvetésből finanszírozza.
Az eredetileg tervezett szeptember 28-hoz képest kéthetes késéssel ugyan, de a kabinet végül jóváhagyta a Réthelyi Miklós erőforrás miniszter jegyezte tervezetet, amelynek sürgősségi tárgyalását is kérték. A nők 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményének kivételével valamennyi nem öregségi nyugdíj megszűnik, ezeket a járulékokat az Orbán-kormány kiszervezi a Nyugdíjbiztosítási Alapból, és a központi költségvetésből finanszírozza.
A kiadások nagysága ugyanakkor nem változik, mindössze a kifizetés helye módosul, a költségvetésben pedig közel 500 milliárd forintnyi forrást kell biztosítani a korhatár előtti ellátások és a rokkantnyugdíjak kifizetésére. A javaslat szerint vannak olyan esetek, amikor az ellátás mégis öregségi nyugdíjként folyósítható tovább. Ilyen, ha valaki a korhatár előtti öregségi nyugdíját úgy kapja, hogy 1949-ben vagy azt megelőzően született, vagy ha szolgálati nyugdíjat kap, és 1954-ben vagy előtte született. Az új néven folyósított ellátások jövőre a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkednek majd, s mellette munkát vállalni is a nyugdíjakhoz hasonló feltételekkel lehet. Azt azonban nem tudni, csak 2012-ben, vagy a következő években is ilyen "megengedő" lesz-e a kabinet. Nem sejtet túl sok jót, hogy a hatályos törvények szerint az ellátások - tehát a nem nyugdíjak - esetében a kormánynak lehetősége van arra, hogy az ellátás éves emelését saját maga határozza meg, esetleg ne is adjon emelést, vagy bizonyos feltételek esetén az ellátást csökkentse, illetve megszüntesse.
De az időskori nyugdíjak értékállósága is komoly veszélybe kerülhet: a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvénybe rejtették ugyanis a nyugdíjak emelési módjának megváltoztatását. A kormány javaslata szerint a jövőben már csak az inflációnak megfelelően emelkedhetnek a nyugdíjak, még akkor is, ha a magyar gazdaság éppen szárnyal. Ma ugyanis a gazdaság növekedésétől (a GDP bővülésétől) is függő rendszer működik; minél nagyobb a gazdasági növekedés, annál jobban nő a nyugdíj, az inflációs emelés mellett. A törvényjavaslat nem ad érdemi indoklást a lépésre, amit persze lehet azzal magyarázni, hogy jövőre recessziót jósolnak.
MSZP: csak a választáskor kellettek
Elveszett a nyugdíjasok számára legfontosabb érték, a kiszámíthatóság - mondta pénteken Kiss Péter. Az MSZP társadalompolitikai kabinetjének vezetője szerint a kiszámíthatóság a szerzett jogok biztonságában és a járandóságok számítható kifizetésében érződött, ám most elveszni látszik ezen jogok biztonsága, a visszamenőleges törvényhozás "alapvetően rengeti meg az idős kor biztonságrendszerét", és mint 1998-2002 között, a járandóság a "jusshoz" képest most is alacsonyabb, a nyugdíjasok, a nyugdíjba készülők helyzete egyértelműen rosszabbodott. Emlékeztetett: tavaly novemberben az Orbán-kormány, amikor törvény szerint az inflációhoz igazítva visszamenőlegesen korrigálta a nyugdíjakat, fél százalékot elvett az emelésből, az idős emberektől.
Most egy hasonló lépés várható - mondta a politikus. Hozzátette, a kormány novemberben csupán fél százalékkal emeli visszamenőlegesen a nyugdíjakat, az év eleji 3,5 százalékos emeléssel együtt az idei járandóság 4 százalékkal lesz több, mint tavaly volt. Ugyanakkor az előrejelzések szerint az úgynevezett nyugdíjas-kosár alapján számított ráta több tized-százalékkal haladja meg ezt. Kiss szerint emiatt a nyugdíjak reálértékének további csökkenése várható. Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett: a hatalomnak csak a választáskor kellettek a nyugdíjasok, akiknek azt ígérték, megőrzik a nyugdíjak reálértékét. "Erről ma már szó sincs, és a nyugdíjak hosszú távú biztonsága is feledésbe merült - emlékeztetett.
Wittner tovább uszít
Még a Fideszben sem tudják, hány embert érintene Wittner Mária javaslata, amely megvonná a pártállami rendszer vezetőinek nyugdíját, pontosabban annak egy bizonyos részét. Wittner mindössze a Borsnak nyilatkozva fejtette ki: nem igazságos, hogy "600 ezres nyugdíjat kapnak a kommunista vezetők, miközben az áldozatok alig valamit". Részleteket egyelőre nem mondott, ma először az emberjogi bizottságnál tárgyalják meg az ügyet, utána viszik a frakció elé. Wittner Horn Gyulától biztosan megvonná - az amúgy rendszerváltás utáni miniszterelnöksége után járó - juttatást. Amúgy sincs alapja Wittner követelésének, arról ugyanis már az Antall-kormány idején, 1991-ben döntöttek. Az akkori törvény ugyanis megvonta a korábbi állami vezetők kiemelt ellátását, de - egyebek mellett - rendelkezett a rendszerváltás előtti kitüntetések után járó nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről is.
De az időskori nyugdíjak értékállósága is komoly veszélybe kerülhet: a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvénybe rejtették ugyanis a nyugdíjak emelési módjának megváltoztatását. A kormány javaslata szerint a jövőben már csak az inflációnak megfelelően emelkedhetnek a nyugdíjak, még akkor is, ha a magyar gazdaság éppen szárnyal. Ma ugyanis a gazdaság növekedésétől (a GDP bővülésétől) is függő rendszer működik; minél nagyobb a gazdasági növekedés, annál jobban nő a nyugdíj, az inflációs emelés mellett. A törvényjavaslat nem ad érdemi indoklást a lépésre, amit persze lehet azzal magyarázni, hogy jövőre recessziót jósolnak.
MSZP: csak a választáskor kellettek
Elveszett a nyugdíjasok számára legfontosabb érték, a kiszámíthatóság - mondta pénteken Kiss Péter. Az MSZP társadalompolitikai kabinetjének vezetője szerint a kiszámíthatóság a szerzett jogok biztonságában és a járandóságok számítható kifizetésében érződött, ám most elveszni látszik ezen jogok biztonsága, a visszamenőleges törvényhozás "alapvetően rengeti meg az idős kor biztonságrendszerét", és mint 1998-2002 között, a járandóság a "jusshoz" képest most is alacsonyabb, a nyugdíjasok, a nyugdíjba készülők helyzete egyértelműen rosszabbodott. Emlékeztetett: tavaly novemberben az Orbán-kormány, amikor törvény szerint az inflációhoz igazítva visszamenőlegesen korrigálta a nyugdíjakat, fél százalékot elvett az emelésből, az idős emberektől.
Most egy hasonló lépés várható - mondta a politikus. Hozzátette, a kormány novemberben csupán fél százalékkal emeli visszamenőlegesen a nyugdíjakat, az év eleji 3,5 százalékos emeléssel együtt az idei járandóság 4 százalékkal lesz több, mint tavaly volt. Ugyanakkor az előrejelzések szerint az úgynevezett nyugdíjas-kosár alapján számított ráta több tized-százalékkal haladja meg ezt. Kiss szerint emiatt a nyugdíjak reálértékének további csökkenése várható. Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett: a hatalomnak csak a választáskor kellettek a nyugdíjasok, akiknek azt ígérték, megőrzik a nyugdíjak reálértékét. "Erről ma már szó sincs, és a nyugdíjak hosszú távú biztonsága is feledésbe merült - emlékeztetett.
Wittner tovább uszít
Még a Fideszben sem tudják, hány embert érintene Wittner Mária javaslata, amely megvonná a pártállami rendszer vezetőinek nyugdíját, pontosabban annak egy bizonyos részét. Wittner mindössze a Borsnak nyilatkozva fejtette ki: nem igazságos, hogy "600 ezres nyugdíjat kapnak a kommunista vezetők, miközben az áldozatok alig valamit". Részleteket egyelőre nem mondott, ma először az emberjogi bizottságnál tárgyalják meg az ügyet, utána viszik a frakció elé. Wittner Horn Gyulától biztosan megvonná - az amúgy rendszerváltás utáni miniszterelnöksége után járó - juttatást. Amúgy sincs alapja Wittner követelésének, arról ugyanis már az Antall-kormány idején, 1991-ben döntöttek. Az akkori törvény ugyanis megvonta a korábbi állami vezetők kiemelt ellátását, de - egyebek mellett - rendelkezett a rendszerváltás előtti kitüntetések után járó nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről is.
Népszava-információ
