A sínek és a hozzájuk kapcsolódó műszaki berendezések ugyanakkor továbbra is a MÁV üzemeltetésében maradnának. Ez azért szükséges, hogy a kormány továbbra is eleget tegyen annak az uniós elvárásnak, amely szerint külön cégnek kell működtetnie az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat. A korábbi tervekkel ellentétben így viszont a közlekedési holding nem lesz alkalmas a személyszállítás teljes körének koordinálására.
A Nemzeti Közlekedési Holding felállításáról még 2010 őszén született döntés.
Az óriás szervezetet akkor az olcsóbb és hatékonyabb közlekedés reményében állították volna fel, amely képes kiszűrni a párhuzamosságokat, illetve összehangolni a különböző társaságok menetrendjét.
De már akkor is arról volt szó, hogy tényleges összevonás helyett csupán felügyeletet biztosítson az új szervezet.
Az átszervezés keretében több, a gazdaságos működést segítő döntést is meg kellett volna hozni. A kormánynak konszolidálnia kellett volna például a MÁV és a BKV adósságait. Előbbi 78, utóbbi 300 milliárd forintra rúg, amelyek rendezésére úgy tűnik, idén már nem lesz keret. Pedig csak a kamatkiadások miatt évi 50 milliárdos vesztesége keletkezik a társaságnak. S fel kellett volna számolni a veszteséges működtetés fő okát, a túlterjeszkedett kedvezményeket. Bár néhány tétel (például 55 év felettiek 20 százalékos engedménye, uniós polgárok kedvezménye) esetében a vasútnál erre sor került, a kedvezmények még mindig veszteséget okoznak a társaságnak.
A közlekedési holding vesztét már augusztusban sejteni lehetett, amikor lemondott a társaság leendő vezetőjének tekintett Lantos Csaba. A közgazdászt épp a kedvezmények megnyirbálásával kapcsolatos terveinek kudarca késztette a döntésre " a kedvezmények többségének eltörlésével felszabaduló pénzekből, valamint a jegyek áfatartalmának 5 százalékra mérséklésével 30 százalékkal csökkentette volna a menetdíjakat. A vezető nélkül maradt közlekedési holdingról a miniszterelnök ekkor azt nyilatkozta: nem álltak össze a részletek, még nem látszik az irány.

Forrás: Demokrata