Az igazság pillanata
Az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek. Szokták mondani. Azért lassan helyükre kerülnek a dolgok, immár hét elsőfokú ítélet mondta ki, hogy a MÁV-START Zrt. jogsértést követett el a mozdonyvezetők vezénylésében akkor, amikor nem biztosította minden szolgálatot követően a napi pihenőidőt. A Bíróság minden esetben arra kötelezte a Munkáltatót, hogy rendkívüli munkavégzés címén jelentős összeget fizessen a felperes mozdonyvezetőknek. Még 925 perben várjuk a Bíróság ítéletét.
A pihenőidős perek négy évre nyúlnak vissza. Megelégelve azt a már akkor is évek óta fennálló helyzetet, hogy a MÁV-START Zrt. a heti pihenőidőt rendszeresen úgy jelöli ki, hogy még haza sem érkeztünk, már elkezdődik, és még vége sincs, de már megint munkába kell menni, többszáz mozdonyvezető indított keresetet azért, hogy a munkáltató adja ki a napi pihenőidőt is a heti pihenőidő előtt, megteremtvén ezzel a lehetőségét a tényleges, heti rendszerességű kikapcsolódásnak.
Az eljárásokat a 2021-es évben felfüggesztették, mivel a Miskolci Törvényszék egyik bírája, Dr. Bagjos Csaba megkérdezte az Európai Unió Bíróságát, hogy ki kell-e adni a napi pihenőidőt a heti pihenőidő előtt? Az EUB 2023. március 2-án hirdette ki a C-477/21. sz. ítéletét: a napi pihenőidőt minden munkavégzés után közvetlenül ki kell adni, csak ezután kezdődhet el akár egy következő munkavégzés, akár a heti pihenőidő, akár a szabadság, bármi. Mire gondolhat ilyenkor a magyar valóságban tájékozatlanabb ember egy állami vállalat működéséről? Hogy ezentúl kiadják és kész.
Természetesen nem ez történt: a munkáltató azt nyilatkozta, hogy megvárják az első magyar jogerős ítéletet, aztán 20-30 oldalas beadványaikban magyarázták, hogy tulajdonképpen az EUB ítéletét úgy kell értelmezni, hogy nem kell kiadni a napi pihenőidőt. A peres eljárások az uniós ítélet kézhezvételét követően folytatódtak, többféle ítélet született, amelyek végére a Kúria tett pontot, számunkra megnyugtató módon.
2024.szeptember 18-án a Kúria hozott egy végzést, amiben iránymutatást adott a pihenőnapos pereink elbírálására. Eszerint minden szolgálat után jár a napi pihenőidő függetlenül attól, hogy ezt követően egy újabb munkavégzés vagy heti pihenőidő következik. Ha ez nem volt biztosítva, akkor rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot kell fizetni. A Kúria kijelentette, hogy a MÁV-START Zrt. munkaidőbeosztási gyakorlata nem állja ki a törvényesség próbáját. A munkáltató jogsértését az eredményezte, hogy a munkavállaló részére a napi pihenőidőt nem adta ki (osztotta be) a heti pihenőidőt megelőzően.
A Kúriához került ügy előzménye, hogy az elsőfokú bíróság ítéletével rendkívüli munkavégzés díjazása jogcímén bérpótlék megfizetésére kötelezte a MÁV-START Zrt-t . A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélettel szemben a MÁV-START Zrt. felülvizsgálati kérelemmel élt. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria végzésével a másodfokú bíróság ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a perfelvételi szaktól új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Kúria végzését követően idén tavasszal újraindultak a perek és kivétel nélkül olyan elsőkokú ítéletek születtek, ami a MOSZ álláspontját igazolta. Megállapításra került: a Kúria precedensképes határozataiban egyértelműen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a MÁV-START azon munkaidő-beosztási gyakorlata, melyben következetesen nem biztosította a napi pihenőidőt a heti pihenőidőt megelőzően, vagyis a napipihenőidő elmaradása ellentétes az EUB ítéletben foglaltakkal, valamint ellentétes az Irányelv 3. és 5. cikkével is, továbbá ellentétes az Alkotmánybíróság 12/2020. (VI.22.) AB határozata szerinti jogértelmezésével, és ezért az jogszabálysértő.
Az első jogerős ítéletek őszre várhatók. "Nincs többé üres szó, meddő hazugság. Pörölyként sújt majd le az élő igazság." (Ossian)
